„Összeköt minket és erős gyökereket ad nekünk múltunk, és ha jól éljük a jelent, akkor jövőt is” – mondta a Kárpát-medencei magyarság egységére utalva. Hozzátette: el kellett jönnie annak az időnek, amikor a magyarság összefog, és együtt megteszi, ami tőle telik a Kárpát-medencében, mert ez a megmaradásának záloga. Aláhúzta: ez az építkezés a magyar és a keresztény értékek mentén zajlik, még akkor is, ha nem ez a trend Európában. Az új tanévre utalva kifejtette: olyan világban élünk, amikor erre a lendületre és a mögötte lévő erős hitre egyaránt szükség van. Hangsúlyozta, hogy az összetartozás érzését a gyerekeknek is meg kell tanítani, át kell adni, úgy kell felkészíteni őket az életre, hogy személyiségükben teljes és nemzetük iránt elkötelezett fiatalok legyenek. Rámutatott: tettek sokasága bizonyítja, hogy Magyarország kormánya elkötelezett a magyar családok támogatásában, éljenek bárhol is a Kárpát-medencében vagy a nagyvilágban, a történelmi egyházakkal, a külhoni pedagógusszervezetekkel együtt dolgozva segíti őket abban, hogy minél jobb oktatást tudjanak biztosítani. Magyarország az új tanévben 227 ezer külhoni tanulónak biztosítja a megemelt összegű oktatási-nevelési támogatást, hogy szülőföldjükön anyanyelven tanulhassanak, és az elmúlt évtizedben bölcsődéket, óvodákat, iskolákat épített és újított fel e célból – emlékeztetett, köszönetet mondva azoknak, akik segítették ezt a munkát.

Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházkerület (EREK) püspöke úgy fogalmazott, ez a nap csodaszámba megy, hiszen az egyháznak száz éve nem volt lehetősége iskolaépítésre. Felidézte a lebontott épületben tanulók szomorú sorsát, hogy a 341 zsidó diák közül alig néhány tért vissza a náci haláltáborokból, és hangsúlyozta: az új épület diákjait úgy nevelik, hogy soha többé ne történhessen hasonló. Az iskola bárki számára nyitva áll, felekezettől és nemzetiségtől függetlenül, de meg kell érteniük, hogy ebben magyarul és keresztény szellemben zajlik az oktatás. „Mi ma itt, Erdélyben harcolunk a kollektív jogainkért, de elutasítjuk a kollektív bűnösség elvét” – jelentette ki.

Kolumbán Vilmos József, az EREK püspökhelyettese igehirdetésében a reformáció egyházainak iskolaalapító tevékenységére emlékeztetett, és arra, hogy a test és szellem nevelése mellett a lélek nevelését is fontosnak tartották. A Czirmay Csaba Levente esperes köszönő szavai után felszólaló Soós Zoltán marosvásárhelyi polgármester a pedagógusok és politikusok közös felelősségére hívta fel a figyelmet, hangsúlyozva: az iskola közös ügy, az egész közösség ügye. A templomi ünnepség zárásaként a két iskola igazgatója, Benedek Zsolt és Hajdu Zoltán köszöntötte a szülőket és kisdiákokat egyaránt, és a két tanintézet közötti összefogást, jó együttműködést hangsúlyozta.
Az ünnepség zárásaként a jelenlévők átvonultak az új iskolaépületbe, amelyre Kató Béla püspök mondott áldást. Közölte: a két iskola főépületének felújítása, a bölcsőde és az új elemi iskola építése után az egyházkerület egy diákotthon építését is tervezi a vidéki diákok számára.

A zsidó hitközség egykori iskolájának helyén a magyar kormány támogatásával épült belvárosi ingatlan két magyar iskola tíz elemi osztályának, mintegy 250 diáknak ad otthont.

Iohannis a tanulás fontosságáról beszélt

Az iskolák biztonságának fontosságát hangsúlyozta Klaus Iohannis államfő tegnap a bukaresti Mihai Viteazul Főgimnázium tanévnyitó ünnepségén. Hangsúlyozta, hogy a tanügyi törvényekbe átültetett Képzett Románia program egyik célkitűzése egy olyan iskolai és egyetemi közeg megteremtése volt, amely nem csak az oktatás folyamatának biztosít megfelelő körülményeket, hanem amely mindenkinek védelmet és megbecsülést nyújt.

Kifejtette, a tanulók sikere nagymértékben függ a családok és az iskola közötti kommunikációtól és együttműködéstől, valamint a szülők erkölcsi támogatásától. Beszélt az oktatás „gyökeresen megváltozott” szerepéről és az iskolai infrastruktúra és felszereltség korszerűsítéséről, de hozzátette: az iskolát elsősorban nem az impozáns épülete és korszerű felszereltsége minősíti, hanem a diákok eredményei.

A tanév szerkezete

Mintegy hárommillió óvodás és iskolás kezdte meg a 2024–2025-ös tanévet tegnap. Ez 36 tanítási hétből áll a többség számára. A nyolcadik osztályosoknak 35, a nappali tagozat 12. osztályos és az esti tagozat 13. osztályos diákjainak 34 tanítási hetük lesz, a szakiskolás tanulóknak pedig 37. A most kezdődő iskolai évben öt tanítási időszak lesz – 2024. szeptember 9-e és október 25-e, november 4-e és december 20-a között mindenkinek egyformán, 2025 telén azonban a sívakációnak nevezett egyhetes szünidőt minden megyében a tanfelügyelőségek jelölhetik ki február 10-e és március 2-a között, így a harmadik oktatási modul 2025. január 8-tól február 7-ig, 14-ig vagy 21-ig terjed, a negyedik pedig február 17-től, 24-től vagy március 3-ától április 17-ig.

Az utolsó oktatási időszak április 28-tól június 20-ig tart. Vakációk 2024. október 26-a és november 3-a, december 21-e és 2025. január 7-e között lesznek mindenütt, a sívakáció egy hete a 2025. február 10-e és március 2-a közötti időszakban, a húsvéti vakáció április 18-a és 27-e, a nyári június 21-e és szeptember 7-e között. Az Iskola másként hetet és a zöld hetet 2024. szeptember 9. és 2025. május 30. között, de más-más oktatási modulban kell megszervezni, ezek idejéről a tan­intézetek döntenek.