A sepsiszentgyörgyi Cimborák Bábszínház A három kismalac című új bábelőadása elkészítésének egyik oka az volt, hogy az elmúlt két évben nem sikerült a legkisebb korosztálynak szóló előadást készíteniük, másrészt pedig a különböző bábtechnikák ötvözése után szerettek volna visszatérni a bábszínház alapjaihoz, a kesztyűs-paravános bábjátszáshoz – nyilatkozta lapunknak a társulatvezető Péter Orsolya. Őt, valamint a rendezőt és a díszlettervezőt is megkérdeztük a ma 18 órától bemutatásra kerülő új előadásról.
A három kismalac-ot játszotta már a Cimborák Bábszínház 2017-ben, de akkor nem tudták „rendes” színházi körülmények között bemutatni, mert éppen felújítás alatt volt a Bábstúdió, az azóta eltelt hét év alatt pedig egy újabb gyereknemzedék született, amely még nem találkozhatott ennek a mesének a bábszínházi feldolgozásával – mondta még a társulatvezető.
Nagy Lázár József rendezőt arról kérdeztük, hogy miért tartotta fontosnak másodszor is színpadra vinni ezt a mesét. Az ártatlan kismalacok meg a farkas meséje egy olyan történet az életében, melyre újra és újra ráirányul a figyelme, kicsit úgy érzi, mintha a gyermekek és a világ kapcsolatáról szólna – jelentette ki. A világ társadalmi, politikai, gazdasági eseményei tükrében persze jelentéktelennek tűnik, hogy miből készít házat magának három kismalac, de ami miatt mégis érdekes és tanulságos lehet számunkra ez a történet, az a döntéseink kérdése. A malacok hoznak egy döntést, és szembesülniük kell annak következményeivel. Közös erővel pedig képesek legyőzni a gonoszt. „Azért fontos ez a történet, mert azonosulni tud vele a gyermek, mert ő is ugyanazzal a problémával küszködik, mint a malacok a farkashoz képest. A világgal szeretne szembeszállni, amely nem sok esélyt ad a gyengéknek” – fogalmazott a rendező.
Hét év után tehát új koncepcióval, új szereposztással, új bábokkal, új díszlettel és új zenével készül A három kismalac a bábszínházban. Ez nem a régi előadás felújítása, hanem egy teljesen új és más produkció, hisz „az elmúlt hét év alatt sokat változott a világ körülöttünk, és a bábszínház közönsége is egészen kicserélődött”. Az előadás zenei világa is jelentősen különbözik a korábbiétól, annak Daniel Ardelean, a mostaninak Filip Ignác a zeneszerzője. Filip Ignáccal már évtizedek óta együtt dolgozik a társulat, és azért alakult ez így, mert ő egy rendkívül érzékeny alkotó, aki nagyon ért ahhoz, hogyan lehet megszerettetni a gyermekekkel a klasszikus zenét – mondta még a rendező.
Egymás elé épülő sík elemekből áll a díszlet, ezek között játszanak az előadók háromdimenziós bábokkal. Amint a díszlet- és bábtervező Szász Zsolt lapunknak elmondta, az alapötlet az volt, hogy az előtér legyen a malacoké, a háttérben pedig egy bokorban lakjon a farkas, ehhez azonban egyre több új ötlet társult, míg végül elkészült a mostani játéktér, melyben izgalmasan keverednek egymással a két- és háromdimenziós látványelemek. Mint mesélte, nagyon intenzív a munka, ő maga is jelen van a próbákon és folyamatosan dolgozik. A múlt évadban készült Szüntelen király című előadás díszletének, bábjainak csak tervezője volt, most azonban a kivitelezést is elvállalta, ami sokkal több munkával jár. Kevés az idő, de ez mindig így szokott lenni a színházban – tette hozzá mosolyogva.
