Ráadásul az Adevărul véleményrovatában azzal a címmel jelent meg cikk, hogy: Jobb Kelemen Hunor, mint a többi elnökjelölt? (Írta Sabina Fati, Deutsche Welle), és azt a következtetést lehet levonni belőle, hogy valóban különbözik, és jobb a többi elnökjelöltnél.

A szerző felsorolja a fontosabb és esélyesebb jelöltek ilyen-olyan kétes ügyeit, mint például azt, hogy Marcel Ciolacu iskolázatlan, haszonhajhász, Mircea Geoană párt nélküli, az előző választáson levitézlett elnökjelölt, és Nicolae Ciucă plagizáló, bólogató János.

Kelemen Hunorról ilyesmiket nem lehet mondani – írja –, mert iskoláit időben végezte, nem kísértette meg az állam pénze, nem árulta el főnökeit, életrajzában nincs rejtegenivalója, nem hallani arról, hogy plágiummal vádolnák, koherensen beszél, nem bakizik, van önuralma, és nem adja el Erdélyt (mivel tudja, hogy nem az övé), és kapcsolata neki és az RMDSZ-nek Orbán Viktorral és a Fidesszel egy szükségszerűség, ennek ellenére nem hangoztat oroszbarát vagy Putyin-párti szólamokat. (Aki ezeket olvassa, az nemcsak az első, hanem a második fordulóban is Kelemenre fog szavazni.) Azért azt is megemlítik, hogy vannak, akik azt mondják, ugyanolyan putyinista, mint Diana Șoșoacă vagy George Simion. (Utóbbi kettő követői azt mondhatják, hogy akkor inkább ezekre szavazunk, mert ők a mieink.)

De bizony a G4 hírportálon is megjelent egy vélemény Dan Tapalagă tollából (vagy billentyűzetéből), aki azt magyarázza meg, hogy miért nem szavazna Kelemen Hunorra. A két, Kelemen Hunort választó román újságíró nem gondolt a következő lépésre. Mert a látszat ellenére távolról sem jobb, mint a többi jelölt – előlegezi meg következtetéseit.

Több oka is van ennek. Szerinte ugyanolyon veszélyes, mint az oroszpárti Simion vagy Șoșoacă. A revizionizmus tekintetében kézen foghatja őket. „Az RMDSZ vezetője persze nem forgatja szemeit, és nem dagadnak ki a nyaki erei, amikor nyugodtan és megfontoltan beszél az autonómiáról, és dicsőíti Orbán Viktort.” Bebizonyította, hogy szíve nem Bukarestben, hanem Budapesten ver. (Ő itt, szíve ott.) Az Európai Unió utolsó diktátorának, Orbánnak a nagy csodálója, akit „bátornak és látnoknak” tart. Nem határolódott el Magyarország miniszterelnökének revizionizmusától. (Itt a szerző bizonyosan területi revízióra gondol, arra, hogy Orbánnak az itt élő 1,2 millió magyar mellett 6–7 millió románra is fáj a foga.) Ezek után nem csoda, ha van olyan kommentelő, aki azt írja, hogy Kelemen Hunor Putyin pincsijének pincsije. De ennek örülhetnek azok, akik félnek attól, hogy Putyin megtámadja Romániát (mert fenyegeti), mivel ha Kelemen Hunor lenne az elnök, biztosan elintézné, hogy ne bombázza le az országot.

„Kelemen Hunor megengedte a Fidesz propagandájának, hogy az a romániai magyar sajtó felett ellenőrzést gyakoroljon, és a választók agyát oroszpárti, európaellenes propagandával mérgezze. Bár annyit mondhatott volna a két újságíró, hogy az első fordulóban Kelemen Hunorra szavazunk, de egyáltalán nem tetszik nekünk politikai bálványa, Orbán Viktor” – írja a cikk szerzője.

Miután leszedi a keresztvizet Kelemen Hunorról, és megmagyarázza, hogy miért nem tud rá szavazni, azt írja a cikk végén, hogy: „Különben az RMDSZ vezetője, Kelemen Hunor olyan, amilyennek az a két jeles újságíró látja (akik beálltak a Fidesz hasznos idiótáinak sorába), azaz: finom, iskolázott, jó modorú, egy igazi államférfi.”

Nem csoda, ha ezek után tanácstalan lesz a hazai választó. De mivel meg vagyunk szokva az olyan típusú elnökökkel, amilyenek voltak nekünk, és az olyan utazgató, unalmas elnök sem tetszik, mint amilyen Iohannis volt, akit – ki tudja ma már, hogy miért – kétszer is megválasztottunk, mivel kenyér és cirkusz kell a népnek, remélhetjük, hogy olyan elnökünk lesz, aki legalább a cirkuszt biztosítja majd.

És ha a magyaroknak két rossz közül kell választaniuk a második fordulóban, hátha sikerül a jobbik rosszat választani. Bár ki tudja?

Kelemen Hunor motorkerékpárján. Fotó: Facebook / RMDSZ