A rendezvényt számos egyházi és világi hivatalosság megtisztelte jelenlétével, így jelen volt Simon István László felsőcsernátoni református lelkész, Kedves Tibor római katolikus plébános, Jakab István, a Magyar Országgyűlés alelnöke, a Magosz elnöke, Kelemen Hunor RMDSZ-elnök, Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke, Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke, Fejér László Ödön szenátor, Könczei Csaba, Miklós Zoltán, Hajdú Gábor és Gál Károly képviselők, Sándor Tibor László mezőgazdasági attasé Magyarország bukaresti nagykövetségéről, Varga Ferenc csíkszeredai konzul, Szungert Balázs földgazdasági attasé a csíkszeredai konzulátusról, dr. Hancsok Szabolcs vezető kormányfőtanácsos, a Kárpát-medencei Együttműködések Főosztályának vezetője Magyarország Agrár­minisztériumától, valamint több háromszéki polgármester és a gazdaszervezetek képviselői is.

Műveljük is Székelyföldet

A bensőséges hangulatú, 2011-ben Pécsről útjára indult mozgalom székelyföldi eseménye nemzeti imáink el­éneklésével kezdődött, a zenei aláfestést a Finom Zenekar biztosította, a fő hangot pedig Mocanu-Prezsmer Erika adta. Ezt követően Grubisics Levente műsorvezető Szőcs László református lelkipásztort szólította színpadra, aki áldását adta a rendezvényre, majd a háromszéki önkormányzat vezetője, Tamás Sándor osztotta meg gondolatait.

„Köszönetemet szeretném kifejezni a gazdáknak és gazdasszonyoknak, akik a székelyföldi társadalom alapját képezik. Köszönet azoknak, akik hamarabb kelnek fel, mint mi. Köszönet azoknak, akik hajnalhasadtától éjfélig azon dolgoznak, hogy a betévő falatot mindennap az asztalra tudjuk tenni” – mondotta az elnök, hozzátéve: Székelyföld gazdasági meg­ítélése attól is függ, hogy hány gazda és gazdasszony van, és a gazdaságok hány embernek adnak munkát. „Függ attól is, hogy mennyire ragaszkodunk szeretett szülőföldünkhöz, Székelyföldhöz. Hiszen sok száz, több mint ezer éve itt élünk, nem csak birtokoljuk, nem csak szeretjük, hanem műveljük is ezt a földet. Egyik legfontosabb dolog, hogy a székelyföldi emberek megtartották és művelik ezt a földet” – mondotta, kiemelve azt is, hogy szerencsére a székely ember nem enged a minden négyzetmétert leaszfaltozni kívánó ipari lobbinak és „a sötétzöldeknek, akik még a gyomot sem tépnék ki a vetemény közül”.

Kulturális műsor színeseítette az ünnepet

A marosszékiek üzenetét Szabó Árpád, Maros Megye Tanácsának képviselője tolmácsolta, azt hangsúlyozva: a kenyér, amely az asztalunkra kerül, a föld és az emberi munka egységének legszebb kifejeződése. „Nem csak táplálék, hanem életünk egyik legfontosabb forrása. A kenyeret mindig nagy becsben tartották a kultúránkban, számos fontos szókapcsolatban kitüntetett helyet foglal el nyelvünkben is. A rendszeres jövedelmet kenyérkeresetnek nevezzük, szakításkor kenyértörésről beszélünk, és ha valaki megette a kenyere javát, akkor tudjuk róla, hogy nem most pelyhedzik a bajusza. Legszebb imánkban is egyik kérésünk ez: a mindennapi kenyerünket add meg nekünk ma. A kenyér több, mint egy egyszerű élelmiszer, az összeöntött búza pedig nem csak a mindennapi kenyér alapja, hanem a közös munka és a közös erőfeszítés jelképe is” – mondotta, kiegészítve: amikor valaki felajánl a saját búzájából, az nem csupán egy egyszerű gesztus, hanem a gazdák szívének és lelkének része is, így a 15 millió búza azáltal teljesedik ki, hogy mindannyian részesei lehetünk, hozzátehetünk, megdolgozhatunk érte. Így válik a nemzeti összetartozás szimbólumává – hangsúlyozta.

Számíthatunk egymásra

Borboly Csaba felszólalásában kifejtette: Székelyföld úgy tud megmaradni generációról generációra, ha van összefogás, ha érezzük egymás támogatását és számíthatunk egymásra. „Ennek egyik legjobb iskolája a 15 millió búzaszem és a magyarok kenyere program, amit a Székelyföldi Gazdaszervezetek Egyesülete a Magosz támogatásával igazából lehetőségként megad, hogy évről évre gondoljunk együtt Székelyföldre és tegyük a dolgunkat, mert addig, míg egymásra számíthatnak a különböző térségek, minket nem tudnak innen kitaszítani és lehetetlen helyzetbe hozni” – hangsúlyozta. Bírálta az államot is. „Keresztúron találkoztam a gazdákkal, többen elmondták: a bürokrácia, a lehetetlen szabályok, a teljesíthetetlen elvárások, és az, hogy az állam rákényszeríti őket a hazugságra és a csalásra, megengedhetetlen. A balkániasodás ellen kell harcolnunk, és most két olyan hónap következik, ami erre lehetőséget ad” – magyarázta.

Közös érték

A rendezvényen felszólalt Jakab István, a Magosz elnöke is, köszönetét fejezve ki a példás összefogásért, majd Kelemen Hunor lépett mikrofonhoz. „Ahhoz, hogy valamiből hagyomány legyen, ahhoz idő kell, és az, hogy az a valami kiállja az idő próbáját. A Magyarok Kenyere – 15 millió búzaszem mára már hagyománnyá vált, és azért válhatott azzá, mert egy olyan közös értékre épített, amely az elmúlt ezer esztendőben a Kárpát-medencében a magyar embereket megtartotta. Ez a szülőföld szeretete és az az elköteleződés, hogy a szülőföldünkön otthont teremtünk minden nemzedék számára. És minden nemzedék valamit hozzátesz a mi közös otthonunkhoz” – mondotta. Borboly Csabát kiegészítve kifejtette: sok problémával szembesülnek nap mint nap, amire megoldásokat kell találni.

A búzaösszeöntés után csoportkép is készült

„A megoldások csak azoktól jöhetnek, akik a problémával szembesülnek, ők tudják a leggyakorlatiasabb, legegyszerűbb megoldást javasolni. Ma is ilyen megoldásokat hallottam olyan emberektől, akik termelnek és feldolgoznak. Nekünk ma át kell arra állítanunk az agyunkat, hogy ne csak megtermeljük, hanem tudjuk is feldolgozni azt, amit ez a föld adott, tudjuk értékesíteni. Nekünk ilyen komplex kihívások előtt arra van szükségünk, hogy a közösséget építsük. Olyan helyen élünk, hogy a fővárosnak van egy országa. Ezen változtatni kell, mert nem helyes, hogy mindenről a fővárosban döntenek, ez nem jó a gazdáknak, a családoknak, a vállalkozóknak és az önkormányzatoknak sem. Olyan intézményekre van szükségünk, amelyek szolgálnak, és nem olyanokra, amelyek kiszolgáltatják az embereket” – bírálta a centralizációt, a közös felelősség jelképének nevezve a búzaösszeöntést is.

Az RMDSZ elnöke után a Kincskereső Néptáncegyüttes lépett fel, majd a jelenlévők jelképesen összeöntötték a felajánlott gabonát.

A búzaösszeöntés eredménye Székelyföldön hetven tonnára rúg, összesen pedig ezer tonna gabona fog eljutni rászorulókat segítő intézményekhez.