Farcádi Botond
A romániai talán az egyetlen elnökválasztás a világon, ahol nem az első, hanem a második hely a nyertesnek hitt pozíció, ezért az igazán ádáz küzdelem az „ezüstéremért” folyik. Az ugyanis mindenki számára egyértelmű, hogy Marcel Ciolacu bejut a második fordulóba: a Szociáldemokrata Párt van olyan szervezett, hogy akkor is képes 20–30 százalékos eredményt elérni, ha egy slatinai dinnyeárust indít a választáson. Ráadásul a PSD-n kívüli táborban olyannyira megoszlanak majd a szavazatok, hogy a szociáldemokrata induló vélhetően az élen végez majd az első fordulóban.
Az igazi verseny tehát a második helyért zajlik – Ciolacu kihívói úgy kalkulálnak, hogy aki bejut a döntőbe, annak nagy esélye van legyőzni a szociáldemokrata jelöltet a második fordulóban. A romániai elnökválasztások története ugyanis azt mutatja, hogy az úgynevezett baloldal jelöltje csak akkor tudott győzni, amikor az ellenfele a szélsőjobb képviselője volt, utoljára akkor nyert a PSD, amikor Ion Iliescu és Corneliu Vadim Tudor között kellett választani. Ciolacu érdeke ezért most az, hogy ugyanígy egy szélsőséges jelölttel kelljen megmérkőznie a második fordulóban.
Szélsőjobboldali jelöltből kettő volt: George Simion és Diana Șoșoacă, a felmérések szerint előbbinek volt (és még van) esélye bejutni a döntőbe. Utóbbit kiütötték: az alkotmánybíróság kizárta a versenyből. Első látásra ez Ciolacu érdekeit szolgálja: ha Șoșoacă tábora átáll Simionhoz, az AUR jelöltje a megosztott PSD-n kívüli táborban élre törhet és bejuthat a döntőbe.
Érdemes viszont alaposabban a történtek mögé nézni és Șoșoacă kizárását tágabb kontextusba helyezni. Szembetűnő az, hogy a példátlan, mélységesen antidemokratikus alkotmánybírósági döntést azonnal mindenki Ciolacuék nyakába varrta. Az ütést tehát nem csupán Șoșoacă kapta, hanem maga a szociáldemokrata jelölt is, hiszen ismét elő lehetett venni a régi szólamokat a PSD-vel kapcsolatban a demokrácia és a jogállamiság aláásásáról. Nehezen hihető, hogy az amúgy dörzsölt szociáldemokrata pártelnök bevállalná a PSD-ellenes indulatok felkorbácsolását csak azért, hogy Șoșoacă ne indulhasson.
Érdemes figyelembe venni továbbá, hogy Șoșoacă kizárását megelőzően kibukott még egy igen furcsa történet: Mircea Geoană személye kapcsán ismét előkerült a vélt vagy valós orosz kötődés, ami miatt a most függetlenként versenybe szálló politikus egyszer már elvesztette a választást Traian Băsescuval szemben. Șoșoacă előtt tehát már kapott egy kiütéssel felérő pofont a felmérések szerint korábban esélyesnek számító Geoană, most pedig az S. O. S. Románia nagyszájú vezére mellett kapott egy sallert Ciolacu is.
Érdemes lenne talán arra is figyelnünk, ki az, akit nem ér ilyenszerű váratlan csapás. Nicolae Ciucă napról napra teszi magát közröhej tárgyává, ő mellékszereplővé vált. Marad George Simion és Elena Lasconi. Az AUR-vezért már „kóstolgatják”: az Állandó Választási Hatóság elutasította az alakulat helyhatósági és EP-választási számláinak kifizetését. Ha a közeljövőben egy ennél nagyobb gyomrost is bevisznek Simionnak, egyetlen komolyan vehető jelölt marad a PSD-n kívüli prérin: Elena Lasconi, aki amúgy mintha máris pályázna Șoșoacă szavazóira: előszeretettel bújik népies viseletbe, hangoztat ortodox-konzervatív szólamokat, és talán nem véletlen ama nyilatkozata sem, amelyben felvetette Orbán Viktor Romániából való kitiltását.
Korántsem egyértelmű tehát, hogy Șoșoacă kiütésének – és Geoană hiteltelenítésének – valódi haszonélvezője Ciolacu. Jócskán vannak érvek amellett is, hogy igazából Elena Lasconi előtt tisztítják a terepet. Ő lehet majd az a második helyezett, aki végül mindent visz?
Fotó: Facebook / Elena Lasconi
