Na mármost a liberálisok is eszesek, mert úgy akarnak kormányon lenni, mintha nem is lennének, ezért kiálltak a koalícióból. Az értelmező szótár szerint a koalíció egyik magyarázata: politikai pártok közti, megegyezésen alapuló szövetség és együttműködés közös kormány alakítására, a kormányhatalom közös gyakorlására. A közös kormányzás megmaradt, hogy a liberálisok vigyázzanak a szociáldemokratákra, nehogy elcsalják a választásokat és nehogy megvásárolják a polgármestereket. Ezek szerint nem ártana minden PSD-s miniszter mellé még egy PNL-st is állítani őrnek (miniszteri fizetéssel), ugyanis nem akarják engedni, hogy „a PSD teljhatalmat gya­koroljon”.

A liberálisok így mégis benne vannak a kormányzásban, és a miniszterelnök, Ciolacu meg is mondta, ha kivonulnak, akkor ő lemond. Ez azt jelenti, hogy annyira szeret együtt kormányozni a liberálisokkal, mint ahogy a dal is zengi: nélkülük az élet mit (sem) ér?

Ciolacu bírálta azokat, akik helytelenítik Șoșoacă asszonyság kizárását az elnökválasztási versenyből, pedig fennen hirdették, hogy bizonyos pártokat törvényen kívül kell helyezni, és Șoșoacă asszonyság (és pártja) „a legionáriusokat élteti és antiszemita eszméket hirdet”.

Nem fogom fel, miért értett egyet abban az alkotmánybírósággal Ciolacu, hogy ki kell zárni az elnökválasztási harcból Șoșoacăt, amikor saját helyzetét nehezítheti ezzel. Ugyanis Șoșoacă szavazói most a másik, eszméiben hasonló AUR-os George Simionra szavazhatnak, míg ha őasszonysága is indult volna, akkor a szélsőséges, nacionalista, xenofób és rasszista szavazók kétfelé oszolhattak volna, és így mindkettőnek csökkent volna az esélye az elnökválasztás második fordulójába jutni.

Alina Mungiu-Pippidi, a jeles politológus, civil aktivista viszont egyenesen gratulált az alkotmánybíróságnak a döntésért, amivel megakadályozta Șoșoacă asszony jelöltségét. Azt mondta: „ez a határozat helyes”. Nem lehet olyan jelölt, aki nyíltan megszegi  a törvényt, ha azt akarjuk, hogy még valaki betartsa a jogszabályokat. „Hitlert meg kellett volna-e állítania az igazságszolgáltatásnak? Nyilvánvalóan igen.”

Ha nyíltan nem is, de vajon titokban meg lehet-e szegni a törvényt? (És aki titokban szegi meg, az lehet-e elnökjelölt?) És ha nem, akkor vajon hány elnökjelöltünknek kellett volna lemondania a jelentkezéséről?

Nemcsak Șoșoacă asszony véleménynyilvánításairól van szó, hanem a tetteiről is, például megakadályozta a mentősöket a Foișor Kórházba való eljutásban a világjárvány idején – írja Mungiu-Pippidi. A hatóságok gyávák voltak, nem állították meg és nem követték akkor. Aztán olyanokat tett fel YouTube-csatornájára, hogy a zsidók ölték meg Eminescut és Jézus Krisztust. Șoșoacă asszonyságnak joga van oroszpárti szuverenista véleményt mondani, de a mentő megállítása, rasszista és legionárius eszmék terjesztése bűncselekmény – folytatja a szerző. 

Azt nem említi, hogy xenofób megnyilvánulása lehet-e valakinek. De mi tudjuk a Sepsi OSK–Craiova futballmérkőzés után, hogy igen, mert a xenofóbia nem rasszizmus és nem büntetendő. És ki dönti el, hogy valaki rasszista-e vagy csak xenofób? Vagy azt, hogy valakinek alkotmányellenes megnyilvánulásai vannak-e? Az alkotmánybíróság? És mi lesz a szólásszabadsággal?

Ritka vélemény a Mungiu-Pippidi-féle, mert legtöbben azt mondják, hogy veszélyes lépés volt kizárni az elnökjelöltek közül Diana Șoșoacăt.

Persze lehet hülyeségeket beszélni. De ha valakinek alkotmányellenes megszólalásai vagy megnyilvánulásai vannak, és papírt szerez arról, hogy nem normális, akkor mi történik?

Fotó: Facebook / Diana Iovanovici Șoșoacă - Oficial