Pattanásig feszült a helyzet Kézdiszárazpatakon a helyi roma közösség számos tagjának randalírozása miatt. A falubeliek kedd délután gyűlést tartottak, a panaszokat a kézdiszentléleki községvezetés elé tárva, megoldást keresve a problémákra, hogy megelőzzenek egy esetleges nagyobb bajt.
A „cigányok azt csinálnak, amit akarnak, a rendőrség tehetetlen, passzív hozzáállása még jobban felcsigázza a kedélyeket Kézdiszárazpatakon” – ilyen kijelentések hangzottak el, ezt sikerült leszűrni azon a falugyűlésen, amelyet Adrian Neagu, a településen pár éve megtelepedett filmes szakember hozott tető alá a kultúrotthonban. Muszáj volt lépni: az emberek elkeseredettek, a közel 120 jelenlévőből alig akadt, aki ne szólalt volna fel, Balogh Tibor polgármester, Baróthi Balázs alpolgármester és Bándi Levente jegyző elé tárva gondjaikat. Amiből rengeteg van, hiszen a panaszok szerint a romák közül sokan lopnak, garázdálkodnak, gyújtogatnak, autókat rongálnak, kővel dobálnak meg embereket és a sort még hosszan lehetne folytatni.
Rengeteg történet hangzott el, az emberek egymás szavába vágva osztották meg gondjaikat. Egy férfi például elmondta: 150 méter kerítését lopták el, a házát felgyújtották, kéttucatnyi ablakszemet cserélt ki eddig, miután helyi cigányok kővel betörték. Emellett a téglakerítéséből alig maradt valami, mikor betontéglából újrarakatta, akkor a fedőcserepeket lopták el. Minden esetet jelentettek a rendőrségen, de fölösleges időtöltésnek bizonyult: sem nyomozásra, sem a tettesek előkerítésére nem került sor.
A gondok súlyosak és a rendőrök nem segítenek, legjobb esetben passzívak, vagy felülnek egyes romák furfangjának. Ezt több történettel is alátámasztották. Az egyik szereplője egy gyermek, aki egy porta előtt elvágódott a biciklijével. Az összefutó cigányok az ott lakó fiatalembert kiáltották ki bűnösnek, kihívták a rendőrséget, a kézdivásárhelyi bűnügyiseket, a rohammentőket. A bűnösnek kikiáltott szárazpataki polgár estig munkában volt, ezt bizonyítani is tudta, ennek ellenére még este fél tízkor is faggatták őt a rendőrök – mesélte el a történteket az édesanyja. Egy férfi tömören összegezte a rendőrség hozzáállását: szirénázva felvonulnak a cigányszerre, ugyanúgy távoznak is, a problémák pedig maradnak. Kiosztanak pár pénzbírságot, az marad a kézdiszentléleki önkormányzat „bánatpénze”, hiszen se nem fizetnek, se nem dolgozzák le közmunkával, olyan is van, aki pár év alatt 50 ezer lej tartozást halmozott fel a községházán.
Egy fiatalember feltette a kérdést: vajon a romáknak van birtoklevelük a bitorolt területre, s van-e építkezési engedélyük a putrikra? Vélhetően nincs, annál is inkább, hogy a kászoniak „rendezték” a cigánykérdést, és így újabb családok telepedtek meg a faluban.
A gyűlésen jelen voltak „dolgosnak” tartott romák is, s bár a panaszok szerint ők sem tudnak kulturáltan viselkedni – egy szemmel láthatóan ittas fiatalasszonyt ki is vezettek a teremből –, nem tagadták, hogy vannak problémák, de a „magyaroknak” is felrótták, hogy például a gyerekeik ki vannak közösítve az iskolából.
Ezt az állítást a jelen lévő, a szárazpataki iskolában tanító Ábri Erika és Bíró Levente is cáfolta. Ábri Erika elmondta: két gyermek lopta meg minap, a táskájából pénzt tulajdonítottak el. Hozzáfűzte: az is igaz, hogy a szülők megkeresték és megígérték, visszaszolgáltatják az eltulajdonított pénzösszeget. Bíró Levente, aki 35 éve tanít a kis településen, kijelentette: ami két éve zajlik az oktatási intézményben, arra soha nem volt példa, elszabadultak a dolgok. A gyermekek tessék-lássék járnak iskolába, van, aki fél kilencre, más kilencre, vagy épp fél tízre, zavarva a megkezdett órákat. Egy szülő elmondta: akad olyan gyerek is, aki ceruzával szurkálja a társait, mások meg bicskával felszerelkezve jelennek meg. Félünk a gyerekeinket iskolába engedni, de az utcára is – magyarázták többen. Egy másik asszony elpanaszolta: gyerekét megverte egy suhanc, s a rendőr azt javasolta neki, hogy ő is páholja el a bántalmazót.
A történeteknek csak egy része ez, a megoldást egyelőre abban látják, hogy beadványt írnak a kézdivásárhelyi rendőrségre, hátha annak hatása lesz. Adrian Neagu ugyanakkor egy zárt Facebook-csoportot hoz létre, hogy amennyiben valamelyik szárazpataki bajba kerül, akkor a falusfeleitől segítséget tudjon kérni.
Balogh Tibor polgármester megígérte: bekamerázzák a falut, úgy könnyebb lesz a károkozókat, randalírozókat azonosítani és számon kérni. Az összejövetelen úgy tűnt: az emberek elveszítették bizalmukat a karhatalmiakban, és készek saját kezükbe venni a problémák megoldását.
1990 februárjában ugyanez történt Nyujtódon is: miután a cigányoknak tulajdonított bűnözés mértéktelenül megnőtt, a nyujtódiak megelégelték, a falu Lemhény felőli végében lévő cigánysort felgyújtották, a kialakult konfliktusban öt roma is életét veszítette, meglincselték őket. Azóta a faluban egyetlen roma sem él, annál többen költöztek viszont a szomszédos Kézdiszászfaluba, illetve más környékbeli településekre, így Kézdiszentlélekre is, ahol az autósok számára kihívás áthaladni a gombamód szaporodó házak között elvezető úton, hiszen sokan folyamatosan az úton téblábolnak.
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
