Többletjogokat adna a székelyföldi – azazhogy Kovászna és Hargita megyei – románoknak az AUR (Románok Egyesüléséért Szövetség), mert úgy látja, hogy hátrányos megkülönböztetés éri őket. Az erre vonatkozó törvénytervezetet épp azon a napon fogadta el hallgatólagosan a szenátus, amikor Sepsiszentgyörgyön beiktatták az új önkormányzatot, amelyben egyetlenegy román tanácstag sincs.
Első látásra kézenfekvő lenne az összefüggés, és bizonyára lesznek is, akik lecsapnak rá (megtehették volna eddig is, hiszen a helyhatósági választások június elején voltak, azóta ismert az eredmény), hiszen az efféle törvénykezdeményezések fő célja a feszültségkeltés. Pedig épp Sepsiszentgyörgyön látható, hogy ez a fajta politizálás milyen eredményhez vezet: a székelyföldi románok védelmét zászlajára tűző, de senki által meg nem választott Hargita, Kovászna és Maros Megyei Románok Civil Fóruma 2020-ig a Szociáldemokrata Párt két sepsiszentgyörgyi tanácstagjának hathatós támogatásával tevékenykedett, és ez a civil szervezet támadott meg sok olyan önkormányzati döntést, amelyeket a tanácsüléseken főleg a PSD-s tanácstagok elleneztek (a Petőfi utcától a magyar feliratokon át a zászló- és címerperekig hosszú a sor). Vezetőjük több mandátumon keresztül a magyarellenes gesztusairól elhíresült Rodica Pîrvan volt, aki 2004-ben a Constantin Brâncuși-iskola igazgatójaként diákok kivezénylésével próbálta megakadályozni a tudós Lósy-Schmidt Edének emléket állító tábla elhelyezését, és azután is lelkes résztvevője, sőt, szervezője maradt minden román nacionalista megnyilvánulásnak – egészen 2020-ig, amikor már nem választottak vissza egy szociáldemokrata jelöltet sem Sepsiszentgyörgyön. Ekkor fogyott felére a Nemzeti Liberális Párt támogatottsága is: kettőből egy önkormányzati képviselője maradt, az idén pedig már egy sem, és más román párt sem lépte át az 5 százalékos küszöböt. Viszont több román ajkú helybeli voksolt Antal Árpád polgármesterre, aki bő 83 százalékos támogatottsággal kezdi ötödik mandátumát. Ez elég világosan jelzi, hogy a helybeli románok – akiknek aránya a városban 20–25 százalék lehet (pontos adatot nem tudni, mert a 2022-es népszámláláson az összeírtak 11 százalékának etnikai hovatartozása ismeretlen maradt) – mit gondolnak önjelölt vagy felkent védelmezőikről.
Az AUR javaslata mégis érdekes, több szempontból is. Először is a fogadtatása miatt: a román nyilvánosság számára egyáltalán nem téma a tervezet, ami azért beszédes, mert 2020 áprilisában, amikor Székelyföld autonómiastatútuma ugyanígy hallgatólagosan ment át, azonnal, hevesen elhatárolódott tőle mindenki; ekkor hangzott el Klaus Iohannis államfő hírhedt, Jó napot kívánok, PSD kezdetű nyilatkozata is. Ennél azonban fontosabb az AUR kezdeményezésének lényege: a kisebbségben élők pozitív diszkriminációja. Ha a képviselőház elfogadná a tervezetet, ez a szórványmagyarság számára is többletjogokat, több támogatást és parlamenti képviseletet biztosítana, amire a jogszabály szélsőjobbos kidolgozói bizonyára nem gondoltak, mert ők mindig csak a magyarok kárára képzelik el az egyenlőséget. Lehet, hogy nekik köszönhetjük majd a kisebbségi jogok bővítését? Biztos lesz, aki megóvja ettől az országot...
AUR-os megemlékezés az úzvölgyi temetőben. A román katonák zöme máshol nyugszik. Fotó: Facebook / AUR