Fábián Ernő (Kovászna, 1934. október 12. – Kovászna, 2001. augusztus 9.) filozófus, közíró és pedagógus idén töltötte volna 90. évét. Róla emlékeztek meg a múlt héten eszmetársai, volt kollégái, tanítványai és tisztelői Kovásznán. Az eseményen jelen volt Németh Zsolt, a Magyar Országgyűlés Külügyi Bizottságának elnöke, Dolhai István, Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusának főkonzulja, Tamás Sándor, a Kovászna Megyei Tanács elnöke is.
Édent varázsolni az abszurd valóság fölé
Az emlékezés a kovásznai központi park szoborsétányán koszorúzási ünnepséggel kezdődött Fábián Ernő 2011-ben felállított, Vargha Mihály által készített szobránál, közreműködött a líceum Tiszta Szív vegyes kara Gyerő Katalin vezényletével. Fábián Ernő Azonosság és kultúra című esszéjéből ifj. Gyerő József és Becsek-Nagy Attila olvasott fel részleteket.
A nagy számban megjelent emlékező közösséget Ferencz Éva, a Kőrösi Csoma Sándor Közművelődési Egyesület és Népfőiskola elnöke, a rendezvény házigazdája köszöntötte. Mint mondta: „Fábián Ernő író, filozófus, pedagógus, egyesületünk alapító tagja, alelnöke és titkára, sokunk tanára, mentora, kollégája és barátja volt, aki idén lenne 90 esztendős. Emberi léptékben túl rövidre fogott életpályája annyira volt elég, hogy lerakja a gondolatszabadság felé vezető út járólapjait, s aztán odaátról figyelje, hogy merre járnak, hányan vannak itt azok, akiket az úton elindított. Körültekintve azt gondolom, éppen elegen, és bízom benne, hogy akik majd a következő megemlékezést szervezik, hoznak még egy-egy embert magukkal. Végső soron mi is azt tesszük, amit tőle tanultunk, amit számunkra nyújtott.”
Ferencz Éva azt is elmondta: „Osztályunk ballagása alkalmával ezt jegyezte be titkos Naplójába: »Mit is akartam velük elérni? Egy mondatban össze lehet foglalni. A lehetőségeken belül édent varázsolni az abszurd valóság fölé (…), hogy mindenki nemzetiségre való tekintet nélkül otthon érezze magát. A becsület, tisztesség, észszerűség és érdem uralkodjon közöttük. (…) Milyen eredménnyel? Ki tudja azt megmondani?«. Hiszem, hogy minden nem csak pedagógusnak, de közösségszervezőnek, vezetőnek, bárkinek krédója lehet ez a pár mondat ma is, hiszem, hogy Ernő bácsi korát messze megelőző megfontolt bölcsessége gondolkodó, felelős értelmiségi számára ma is követhető és követendő útjelző.”
Jeszenovics Róbert Károly alpolgármester, Gyerő József polgármester, Németh Zsolt, Tamás Sándor, Dolhai István, Toró T. Tibor, Balogh Zoltán. Fotó: Borbáth Katalin
Rányomta bélyegét a Fidesz nemzetpolitikájára
Németh Zsolt ünnepi beszédében elmondta: abban, hogy neki milyen a nemzetpolitikai szemlélete, milyen indíttatásokat és szemléletet kapott az első magyarországi szabad politikai nemzedék a határon túlról, Fábián Ernőnek alapvető szerepe van. És hogy a Fidesznek milyen hozzáállása van a nemzethez, Fábián Ernő arra is rányomta a bélyegét, különösen egyik tanítványán, Lőrincz Csabán keresztül. Hozzátette: elsősorban tanár volt, az egész nemzetet tanította az önazonosságra, a nemzetrészek egymás iránti tiszteletére és egy realista nemzetszemléletre. „Igényesen, figyelmesen és gondolkodva szemlélte szülőföldjét, de Európát és a világfolyamatokat is. Veretes értelmiségi módon. A nemzethez és a szülőföldhöz való ragaszkodás egy kisebbségi helyzetben és egy totalitárius rendszerben őt ilyenné formálta. És mindeközben Gandhi békés hozzáállását sugározta. Realista nemzetszemléletére, politikai éleslátására, értelmiségi igényességre és az ezek alapján hozott döntésekre ma is szükségünk, rendkívül nagy szükségünk van, hogy nemzetpolitikai céljainkat elérjük” – fogalmazott a politikus. „Ő ahhoz a nemzedékhez tartozott, aki kimondta és vállalta azt az értelmiségi szerepet, emberi példaképünk volt és marad Fábián Ernő. Az első szabad politikus nemzedék, a tanítványok nevében tisztelettel adózom Fábián Ernő előtt” – zárta ünnepi gondolatait Németh Zsolt.
Ferencz Éva köszönti az emlékező közösséget. Fotó: Bodor János
Nemzetének élő lelkiismerete volt
„Az értelem, a gondolkodás feltétlen tisztessége, az erkölcsi parancsolatok által irányított életgyakorlat jellemezte. Ezért lehetett korának, nemzetének élő lelkiismerete” – hangsúlyozta Dolhai István főkonzul Fábián Ernőre emlékezve. Rámutatott: „Felelősen és mélyen gondolkodó emberként pontosan tudta, hogy az értelem és a józan belátás a történelemben aligha győzedelmeskedhet. Ugyanakkor az is meggyőződése volt, hogy még a legkilátástalanabb helyzet sem mentség az igazságon és az erkölcsi értékeken alapuló küzdelem feladására. Vallotta és gyakorolta, hogy az értelmetlenségben is meg kell próbálni az értelem és a józan ész érvényesítését (…). A példaadás erkölcsét nemcsak vallotta, de egész életében gyakorolta is. Tudatában volt annak, hogy egyénként csak akkor teljesülhetünk ki igazán, ha őszinte elköteleződéssel, legjobb tudásunk szerint szolgáljuk szűkebb és tágabb értelemben vett közönségünket, szülőföldünket.”
Németh Zsolt koszorúzni készül. Fotó: Facebook / Csíkszeredai Főkonzulátus
A tanítványai kedvelték
Bede Emese, a Kőrösi Csoma Sándor Líceum aligazgatója ünnepi beszédében többek között elmondta, azok közé a szerencsések közé tartozik, akik Fábián Ernőt megismerhették filozófia és történelem szakos tanárukként, majd kollégaként és íróként is. Diákéveire visszaemlékezve elmondta: Fábián Ernőnek már az első percekben sikerült megkedveltetnie magát diákjaival, lenyűgöző történetekkel vezette be őket az ókor történelmébe, érdekes olvasmányokat ajánlott, humorosan, érdekfeszítően tudott magyarázni, minden jelentős történelmi személyiségről volt valami megjegyzése, amellyel sikerült felkeltenie az érdeklődést és bevésnie a diákok memóriájába, amit vele kapcsolatosan illik tudni.
„Hetedikben az újkor és a jelenkor történelmét tanultuk, szerintem azzal, hogy az Egyesült Királyság királynőjét II. Bözskének, az USA elnökét Mogyorótermesztő Jimmynek nevezte, nem követett el semmi rosszat, ezáltal mindenikünk megjegyezte, hogy kik ők, és mi az igazi, becsületes nevük. Nyíltan beszélt a filozófia, a tudományok és a vallás kapcsolatáról, rávilágított arra, hogy ezek nem egymástól különálló fogalmak, hanem kapcsolatban vannak, és egyik sem létezhet a másik nélkül, sőt, ő volt az, akinek sikerült megértetnie velünk, hogy mi az igazi hit. Hogy a jó Istent nem úgy kell elképzelni, mint egy felhőkön könyöklő fehér szakállas öregurat. Elmondta azt is, hogy meggyőződése szerint majdnem minden híres természettudós – köztük Newton és Einstein is – hitt Isten létezésében, ha egyesek kételkedtek is benne, haláluk előtt legtöbben visszatértek hozzá. (...) Imádott tanítani, lelkéből magyarázott, foglalkoztatta, hogy a jövő generációi a tudást, a műveltséget helyezzék előtérbe, kiváló pedagógus volt, nemhiába A példaadás erkölcse című könyv szerzője.
A politikához is kitűnően értett, ráérzett arra, hogy minek mi lesz a következménye, mi fog hamarosan történni. Amikor kollégái azon vitatkoztak, hogy ki lesz az új amerikai elnök, ő lazán csak ennyit mondott: Clinton – gondoljatok arra, hogy magas, kék szemű, és a választópolgárok több mint 60 százaléka nő” – emlékezett Bede Emese.
Bede Emese idézi fel kedvenc tanárát, akinek hatására ő is a tanári pályát választotta. Fotó: Facebook / Kőrösi Csoma Sándor Közművelődési Egyesület
Emlékkonferencia
A Fábián Ernő szobránál elhangzott beszédek után a jelen levő politikusok, közéleti személyiségek és civil szervezetek képviselői elhelyezték a tisztelet és kegyelet koszorúit, nt. Balogh Zoltán, a Kézdi-Orbai Református Egyházmegye esperese áldást mondott, majd elhangzott a magyar és a székely himnusz.
Az emléknap az Őzike Szállóban emlékkonferenciával folytatódott, ahol felszólalt Németh Zsolt, Bárdi Nándor történész, Székely István politológus, Tamás Sándor megyeitanács-elnök, Bakk Miklós politológus, Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Szövetség alelnöke, Borcsa János irodalomkritikus, Filep Tamás Gusztáv irodalomtörténész, B. Kovács András közíró, Tánczos Szende tanár, nt. Balogh Zoltán esperes, a KCsSKE alelnöke és Gyerő József, Kovászna polgármestere. Valamennyien a Fábián Ernővel való személyes kapcsolatukat, élményeiket idézték fel.
A politikusok Fábián Ernőnek az RMDSZ-szel való kapcsolatáról, illetve szerepvállalásáról értekeztek a nemzetpolitika alakításában, a politológusok ezek összefüggéseit értékelték. Bakk Miklós politológus azt a konklúziót vonta le Fábián Ernő életművéről, hogy amit ő leírt és amivel viaskodott, az tulajdonképpen a viaskodás hatástörténetében beérik és hasznosítható dolgokat üzen napjainknak.
Akik „polgártársak” voltak Ernő bácsival, vagy éppen tanítványai, a személyes élményeikről beszéltek. Egyik közülük Gyerő József polgármester, aki elmondta: elemi iskolás volt, amikor megismerte, majd amikor a felső tagozaton diákja lett, Fábián Ernő kikérte magának, a diákok őt ne szólítsák tanár elvtársnak. Szólítsák polgártársnak vagy tanár úrnak. Gazda István matematikatanár egyebek mellett azt idézte fel, hogy Ernő bácsi mennyire rajongott a futballért, agyvérzését is az egyik kedvenc csapatának a mérkőzése előtt kapta.