A közösségrombolás terve - Kelemen Hunor publicisztikája

2024. november 8., péntek, Nyílttér

Régi hibánk nekünk, politikusoknak, hogy nem mindig tudunk egyszerűen fogalmazni. Gyakran belebonyolódunk az adminisztratív nyelvezetbe, eltévedünk a részletekben, a csattanót magyarázzuk ahelyett, hogy a vicc elejével kezdenénk. Ez most a legkevésbé sem vicc, de kezdjük az elejéről.

  • Fotó: RMDSZ
    Fotó: RMDSZ

Az USR leporolta Băsescu régi tervét, és az elmúlt hetekben a parlament elé terjesztette. Ők így akarják megmenteni Romániát. A jelenlegi 41 megyéből 8-at hoznának létre, teljesen megváltoztatva az etnikai arányokat és felülírva a történelmi hagyományokat. Ezen kívül a városok és a kistelepülések számát is csökkentenék, 20 ezer lakos alatt megfosztanák a településeket a városi rangtól, a községeknek pedig 3000 lakost írnak elő. És ezek csak a legdrasztikusabb intézkedések.

Évekkel ezelőtt Băsescunak volt ez a terve, több „problémát” akart megoldani vele: többek között a magyar közösségek gyengítését. De ha a gyökereit vizsgáljuk, bizony Ceaușescu éppen fél évszázados „szisztematizálásáig” tudjuk visszavezetni az USR mesterkedését. Ez volt a falurombolás hivatalos neve, és hasonló volt a célja is. Legyen kevesebb település Romániában. Most nem buldózereket vetnek be, „csak” jogszabályokat. De a cél ugyanaz: a közösségrombolás.

Miért baj az, amit elterveztek?

Először is megszűnnének a magyar többségű vagy jelentős magyar lakossággal rendelkező megyék. Ennek következményei katasztrofálisak lesznek: magyar intézmények szűnhetnek meg, korlátozzák a hivatalos anyanyelvhasználatot és a polgárok számára az ügyintézés nehezebb és drágább lesz. A teljes politikai kiszolgáltatottságba taszítanák az erdélyi magyarokat.

A mi közösségünket érintő problémák csak számunkra fontosak. De vajon a román nemzetiségű polgároknak miért lesz jó, ha több száz kilométert kell majd utazniuk ügyeket intézni?

Ez az ostoba terv egyértelműen a helyi közösséget akarja elsorvasztani, a magyarokat pedig különösen sújtaná. Megszűnnének a szórványban a kis magyar szigetek, amilyen Szék vagy a hagymájáról híres Szilágyperecsen. Megszűnne a magyar többség a besztercei Árpástón vagy a máramarosi Hosszúmezőn, és folytathatnám a sort.

2011-ben megakadályoztuk az akkori hasonló kezdeményezést. Mert volt hozzá erőnk és befolyásunk. Most újra ellen kell állnunk az erőszakos központosításnak. Ehhez pedig a magyarok egységes kiállására és támogatására van szükségünk.

Most, amikor újra beleszólhatunk abba, hogy kik vezessék az országot az év végétől, gondoljunk a feladatainkra és a felelősségünkre is. Én arra kérek mindenkit, hogy döntsünk józan ésszel, hogy az ostor ne rajtunk, magyarokon csattanjon ezúttal sem!

KELEMEN HUNOR

(X)

Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket! Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Szavazás
Ön kire szavaz az elnökválasztás második fordulójában?









eredmények
szavazatok száma 667
szavazógép
2024-11-08: Képzőművészet - :

Egymás mellé helyezni a lokálisat és az univerzálist (A 8. Székelyföldi Grafikai Biennálé anyagáról)

2024 júniusában ugyanebben a térben, mint egy hatalmas montázsszőnyeg, fogadott kiterítve 250 grafika, üveglap nélkül, a hordozó és a felületképző anyagok közvetlen vizsgálatát biztosítva a héttagú szakmai zsűri számára, akik a tárlat díjairól döntöttek. Magam is meghívást kaptam megfigyelőként erre az eseményre, hogy az augusztusra elkészülő katalógusszövegem előtt valós fizikai nagyságukban és tulajdonságukban érintkezhessek a műalkotásokkal. Egészen magával ragadó élmény volt.
2024-11-08: Közélet - Bedő Zoltán:

Mélyen elhallgatott és titkolt történések

Lapunk tegnapi számában örömmel közöltük, hogy hiánypótló könyv látott nyomdafestéket nemrég, mely a második világháború befejező szakaszában, illetve azt követően Erdélyből, Kárpátaljáról, Felvidékről, Délvidékről és Magyarországról először gyűjtő és átmeneti, majd onnan szovjetunióbeli munkatáborokba hurcolt magyarok és németek sorsába nyújt betekintést. A Polis Könyvkiadó és a Historikus Egyesület gondozásában, Benkő Levente és Papp Annamária szerkesztésében Fogság, zaklatás, emlékezés címmel megjelent kötet Háromszéki bemutatására a barcaföldvári főhajtást és koszorúzást követően került sor november 4-én, a Hidvégi Református Egyházközség gyülekezeti házában – az eseményről alább tudósítunk.