Beszédében kifejtette: a szórványközösségek támogatása azért is létkérdés, mert ők vannak leginkább kitéve a természetes fogyásnak és az asszimilációnak, és ezért olyan feltételeket kell teremteni számukra, melyek lehetővé teszik az identitás megőrzését. Rámutatott: a szórványban az oktatási intézmények a legfontosabbak a család és az egyház után, hiszen meghatározzák az identitásképzést és az identitás megerősödését, amelyek nélkül nincs magyar jövő.

A szövetség elnöke emlékeztetett arra, hogy 14 évvel ezelőtt épp Déván kezdődött a szórványnapi rendezvénysorozat, az erdélyi szórvány- és a tömbmagyar vidékek közötti együttműködés. Az elmúlt időszak eredményei között említette a szórványkollégiumi rendszer kiépítését, az óvoda- és bölcsődeépítést. Az egyik fontos szempont az volt – mondta –, hogy ha magyar vagy vegyes család magyar iskolába akarja járatni a gyerekét, akkor legyen lehetősége erre.

Kelemen Hunor kitért a kultúra fontosságára, amelyet a civil szervezetekkel, egyházakkal együttműködve a szórványban is próbálnak biztosítani. A politikai érdekképviselet újjáépítése is folyik, hogy a magyar közösség képviselői a szórványban is jelen legyenek a közigazgatásban. Erre itt különösen szükség van, ezáltal lehet közösséget építeni, bizalmat erősíteni – tette hozzá.

A szövetségi elnök beszélt a 2024-es romániai választási év kihívásairól, a népességfogyás és az elvándorlás jelentette veszélyről, és hangsúlyozta: nem pánikba esni, hanem cselekedni kell. Mint mondta, 1 150 000 ember erős közösséget alkot, amely értéket tud teremteni, és van jövője. Beszélt a családtámogató, gazdaság­élénkítő programok szükségességéről, közölve: ha az RMDSZ kormányra kerül, ezek folytatását, újak indítását tervezi.