A Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) által javasolt közigazgatási átszervezés veszélyeire és az RMDSZ erős parlamenti jelenlétének fontosságára hívta fel a figyelmet Kelemen Hunor, a szövetség elnöke és államfőjelöltje azon sepsiszentgyörgyi kampánybeszélgetésen, amelyen Antal Árpád és Tamás Sándor társaságában vett részt. A parlamentbe benyújtott törvénytervezet annyira rossz, hogy nincs amit tárgyalni róla, módosításokkal sem javítható, csak elutasítani lehet – szögezte le Kelemen Hunor.
A szövetségi elnök felidézte, hogy 2014-ben az RMDSZ ellenállásán bukott meg Traian Băsescu akkori államelnök hasonló javaslata, pedig akkor a magyarok megnyerésére a nyolc fejlesztési régióból létrehozott megye mellett kialakítottak volna egy Kovászna és Hargita megyéből álló külön közigazgatási egységet. Ez azonban Maros megye nélkül elfogadhatatlan volt, így nemet mondtak a magyaroknak felkínált „kis homokozóra”, és a kezdeményezés hamvába halt. Bármilyen reform akkor jó, ha hosszú távon több nyertese van, mint ahány vesztese rövid távon – ennek kellene kiindulópontnak lennie a közigazgatás átszervezése esetén is, az USR tervezetére pedig ez nem igaz. Nincs, amit módosítgatni rajta, csak elutasítani lehet, a magyarság kiszolgáltatottságához, intézményei megszűnéséhez, hosszú távon pedig a közösség felszámolásához vezetne – hangsúlyozta Kelemen Hunor.
Kijelentését érvekkel igyekezett alátámasztani Tamás Sándor, de mindenekelőtt emlékeztetett, hogy 1968-ban helyi értelmiségiek, közéleti személyiségek, politikusok ellenállásával még Ceaușescu idején is sikerült megakadályozni Háromszék szétszabdalását és elérni külön megyévé alakítását. Az emberek gondjait legjobban hozzájuk a legközelebb lehet megoldani – mondotta, majd számokkal is igazolta, mit jelentene pénzben és időben például egy-egy engedély kiváltása az új megamegyében, illetve miként szorulna vissza 25 százalékos kisebbségbe a magyarság, és ennek milyen következményei lennének az őt érintő döntések szempontjából.
Legnagyobb gond, hogy Bukarestben csak számokat néznek, azok pedig eltakarják az embereket – hangsúlyozta Antal Árpád, de kitért az általános európai tendenciára is: tulajdonképpen minden állam centralizálni akar és jó néhány példa igazolja, egy-egy ilyen átszervezés az intézmények államosítását is jelenti. Romániában az elmúlt 35 esztendőben komoly decentralizáció történt, és ennek köszönhetően az erdélyi megyéknek ma több erejük, pénzük, hatáskörük, nagyobb helyi autonómiájuk van, mint például a magyarországi vármegyéknek. Ha ezekről lemondanánk, az az egész életünket megfojtaná – vélekedett.
Kelemen Hunor felhívta a figyelmet a közigazgatási átszervezés még egy igen fontos vonzatára: a megyék, települések összevonása miatt sok helyen 20 százalék alá kerülne a magyarság aránya, így nagyon sokaknak sérülne az anyanyelvhasználati joga. Létezik európai ajánlás, amely tiltaná az etnikai arányok megváltoztatásával járó közigazgatási átszervezést, és törvény is van, amely népszavazáshoz köti az ilyen arányú átalakítást, de mindezeknek csak akkor tudnak érvényt szerezni, ha ott vannak, ha rájuk leadott szavazatokkal is igazolhatják, hogy egy erős magyar közösség áll mögöttük – hangsúlyozta Kelemen Hunor.
A szövetségi elnök kifejtette, az RMDSZ szerint olyan államra van szükség, ahol a közigazgatási egységek az emberekért vannak, nem őket lehetetlenítik el. Ahol a döntések nem az emberek feje fölött születnek. Ahol az ügyintézés operatív és hatékony, nem egy költséges és időigényes teher. Az RMDSZ egy olyan államért dolgozik, ami közelebb hozza a polgáraihoz a döntéseket, nem eltávolítja tőlük. Olyan államért, ami a kisebbségeit tiszteli, nem pedig fölszámolni próbálja.
A teremből érkező kérdések felhívták a figyelmet több jelenlegi gondra, visszásságra, például a közbirtokossági erdők újraállamosítására tett kísérletekre, törvényekre, melyek jónak tűntek megalkotásukkor, de önkényes bírói ítéleteket tesznek lehetővé nem csak a visszaszolgáltatások, de az anyanyelv és a szimbólumok használatának területén is. Ezeket javítani, pontosítani kell, és ez is a következő parlament feladata – érvelt Kelemen Hunor.
„November 24-én és december 1-jén minden szavazat hozzájárul ahhoz, hogy az erdélyi magyar közösség részese lehessen a jó döntéseknek és elébe mehessen a rossz terveknek. Akkor tudunk egy ilyen katasztrofális következményekkel járó régióátszervezési tervet megakadályozni, ha minél többen az RMDSZ mögé állnak, és segítenek minket abban, hogy a parlamentben és a kormányon hallassuk a helyi közösségek és a józan ész hangját” ‒ hangsúlyozta az RMDSZ államelnökjelöltje.
