Dr. Wagenhoffer Zsombor agrármérnök, egyetemi előadó és agrárpolitikai szakértő a Magyar Állattenyésztők Szövetségének ügyvezető igazgatója, a Magyar Állattenyésztők Lapjának főszerkesztője, valamint – nem utolsósorban – Székelyföld és a székely mezőgazdászok nagy tisztelője, nem volt olyan gazdatalálkozó, ahova meghívták és a meghívásnak ne tett volna eleget. Legutóbb október 10-én járt vidékünkön, a zaláni húsmarhás gazdanapon osztotta meg tapasztalatait a háromszéki állattenyésztőkkel.

Múlt heti telefonos kérdésünkre ezeket válaszolta:

– Ez az év gazdatüntetésekkel kezdődött Európa-szerte, és könnyen lehet, hogy azokkal is ér véget.

A bizottság által az év elején életre hívott Stratégiai Párbeszéd nevű, 29 civil és érdekvédő szervezetből álló testület – ezeket persze Brüsszelben választották ki – ajánlásai a KAP jövőjével kapcsolatban finoman szólva is ellentmondásosak.

Az EU-nak van új mezőgazdasági biztosa, aki kiállt a KAP önálló költségvetése mellett, ugyanakkor támogatja annak megújítását, mondván, hogy nem lehet cél a milliárdosok még gazdagabbá tétele a családi kisüzemek rovására. Ezzel senki nem is vitatkozna, csakhogy van itt más is. A gazdálkodó családban felnőtt luxembourgi politikus hat nyelven (luxemburgi, francia, német, angol, holland, spanyol) folyékonyan beszél és komoly brüsszeli tapasztalattal rendelkezik, miután két európai parlamenti képviselői mandátumot töltött az EPP soraiban. Unokatestvére a jelenlegi luxemburgi mezőgazdasági miniszter, felesége pedig az Európai Parlament elnökének hivatalában dolgozik. Ezek a rokoni szálak ebben az esetben nem összeférhetetlenséget, hanem „nagyobb tapasztatot” jelentenek az EP-t vezető pártcsalád értelmezése szerint.

Szóval a valódi vita nem azon van, hogy ne lehetne jobban elosztani a támogatásokat, hanem azon, hogy mekkora legyen a KAP költségvetése és a kifizetéseket jogállamisági feltételekhez kössék vagy sem. Ez rendkívül káros és veszélyes lenne, hiszen a jogállamiság nevű kommunikációs termék nem más, mint egy politikai célokat szolgáló bunkósbot.

Több mint 30 éve követem nyomon az EU közös agrárpolitikáját, és azóta folyamatosak a reformok. Ebben tehát semmi új nincs. Az is igaz, hogy még egyetlen változást sem fogadtak lelkesedéssel a gazdák. Minden újító és reformer politikus egyszerűsítést, bürokráciacsökkentést, igazságosabb elosztást ígér. Ennek ellenére a valóság az, hogy a támogatási rendszerek bonyolultabbá, átláthatatlanabbá váltak, nőttek az adminisztrációs terhek, és egyre kevesebb szereplő veszi igénybe a támogatások mind nagyobb hányadát. A kis és közepes családi gazdaságok száma rohamosan csökken, nem tudni, mikor és hogyan lesz ennek vége. Az EU-ban a termelők mindössze 10 százaléka fiatalabb 40 évesnél. Az USA és Kína protekcionista kereskedelmi politikája és egymás elleni harca, az oroszok elleni értelmetlen embargók, valamint a magukat fejlettnek nevező nyugati országoknál gyorsabban fejlődő Ázsia, Afrika és Dél-Amerika gazdasági együttműködése épp eléggé perifériára sodorja az EU-t a világ dolgainak irányításában. És Brüsszel ezt a vesztes helyzetet még tetézi belső politikai széttagoltságával, konfliktusokkal, továbbá a szélsőségesen zöld és liberális nézetek által uralt, a hagyománytiszteletet a maradisággal szándékosan összekeverő, előítéletekkel és kettős mércével átitatott politikájával. Ennek eredménye a sok rossz és káros döntés. Ebbe a körbe tartozik a KAP újabb reformterve, ami egyszerre semmitmondó és mégis veszélyes.

Azzal, hogy eldőlt, Trump lesz az USA 47. elnöke, az EU döntéshozatalát jelenleg uraló körök befolyása minden bizonnyal csökkenni fog, ami kihat az új agrárpolitikára is, és ez adhat némi reményt – zárta véleményét Wagenhoffer Zsombor.