A tavaly elfogadott oktatási törvény szerint a 2029/2030-as tanév kezdetéig el kell érni, hogy a szakoktatás kizárólag líceumi, duális képzésben történjék, az átmenetnek ellenben rengeteg akadálya van, az iskolák és a vállalkozók nincsenek felkészülve egy ilyen átállásra, ezt minden bizonnyal belátják a döntéshozók is és a szóban forgó határidőt kitolják egy későbbi időpontra – szögezte le a megyei főtanfelügyelő. Kiss Imre szerint ahhoz, hogy a diákok ezt a típusú oktatást válasszák, tudniuk kellene, mit fognak tanulni, szakmai felkészültség szempontjából mire lesz elegendő a líceumi szakoktatás, hisz eddig azt látták, egy adott szakmát inkább a hároméves szakiskolában lehet elsajátítani, ahol több a gyakorlat, mint a középiskolai szakképzésben. Három év elvégzése után dönthet úgy a diák, hogy abbahagyja tanulmányait vagy elvégzi a negyedik évet és érettségizik, de egyelőre nem készültek el a vonatkozó tantervek, nem lehet tudni, hogy a hároméves felkészítés eléri-e a jelenlegi szakiskolai felkészítés szintjét vagy az érettségivel végződő líceumi oktatásnak megfelelően haladnak az általános műveltségi tárgyakkal és a gyakorlattal – mondta a főtanfelügyelő. Akik a négyéves utat választják, azokat a vállalkozók nem nézik jó szemmel, nem látják bennük a jövő szakmunkását a cégükben, úgy vélik, nem érdemes olyan diákokba fektetniük, akik érettségi után továbbállnak. A vállalkozók többsége a hármas kategóriás szakmunkásokat keresi, ezért nem örvendenek a líceumi duális képzés kötelező bevezetésének – hangzott el a találkozón.

A Marius Popescu szakoktatásért felelős tanfelügyelő által moderált szakmai értekezleten a helyi szakképző iskolák vezetői és pedagógusai vettek részt, akik szerint nehéz egyeztetni a diákok és a vállalkozók elvárásait, az pedig egyenesen utópia, hogy 2029-ig teljes egészében át lehessen térni a kizárólagos líceumi duális képzésre a szakoktatás terén. Érvek és ellenérvek hangzottak el a duális képzés mellett és ellene, a cégek arra hívták fel a figyelmet, a kisvállalkozók nem tudnak egyszerre nyolcfőnyi csoportot fogadni – ez a törvény szerinti minimális létszáma a gyakorlatozó csoportoknak –, s bár kötelezővé kellene tenni, hogy az iskola elvégése után legalább egy évet dolgozzanak a diákok az adott vállalkozónál, ez korlátozná őket abban, hogy egyetemre menjenek, ezek miatt bizonytalannak vélik az együttműködést az iskolákkal.

A helyi szakközépiskolák, a tanfelügyelőség, valamint a nyolcadikosok pályaorientációját és a szakiskolai végzősök elhelyezkedését segítő Diakónia Keresztyén Alapítvány munkatársai arra kerestek közös megoldást, miként lehetne a 2029-ig tartó átmeneti időszakban megszervezni a szakképzést úgy, hogy az a jelenleginél több diákot vonzzon a rendszerbe. Bár a 198-as oktatási törvény szerint már jövő tanévtől kizárólag líceumi duális osztályok indulnának a szakképzés terén, az már biztos, hogy a 2025/2026-os tanévben még nem vezetik be a jogszabály eme előírását, mivel nem adottak a feltételek.

Ioana Ardelean a HEKS képviseletében elmondta, a 2020–2023-as időszakban az iskolai tanácsadásra össz­pontosítottak, ezen a téren működtek együtt a Diakónia Keresztyén Alapítvánnyal, mostantól az új oktatási törvényre fókuszálnak, amelynek szakoktatásra vonatkozó előírásait Maria Balea, az európai politikák országos központjának képviselője ismertette.

A szakmai tanácskozáson elhangzott, egyelőre sok az ismeretlen tényező a középiskolai szintű duális képzés tekintetében, az iskolák és a vállalkozók nem tudják, kinek mi a hatásköre és felelőssége ezen a téren, de el kell kezdeni a  felkészülést és a helyi döntéshozóknak, iskoláknak, szülői közösségeknek, önkormányzatoknak olyan javaslatokat kell megfogalmazniuk, amelyek kedveznek az átmeneti időszak minél zökkenőmentesebbé tételének.