De a nálánál nagyobb hatalommal bíró Angela Merkel kancellár asszonyról is dicshimnuszokat zengtek „uralkodása” alatt, ám most már keményen bírálják, mert igen erősen közeledett Putyinhoz, és Németországot függővé tette az (olcsó) orosz gáztól. Azt is szemére vetették, hogy 2015-ben egymillió bevándorlót engedett be Németországba „Megcsináljuk!” jelszóval. És alatta nőtt a Kínával folytatott kereskedelem. Nyakába varrják, hogy vége a német gazdasági csodának, valamint még azt is, hogy most megbukott a német kormány, és a szélsőséges AfD sikereket arat.

No, de vajon azokat, akik jelenleg vezetik az Európai Uniót és tagállamait, miként fogják megítélni utódaik, az emberek és a „történelem”. Az amerikai elnöknek, Donald Trumpnak is már csak négy éve van hátra, mert többet nem lehet elnök, de addig állítólag megszüntetheti a demokráciát a demokrácia hazájában. Nemsokára lejár az ideje a francia elnöknek, Macronnak is, és a franciák már most sem nagyon szeretik. A német kormány, Scholz-cal az élen, éppen most bukott meg, de ő ismét kancellár szeretne lenni, és indul a választásokon.

Nekünk, földi halandóknak az életvitele (és esetleg élete vagy halála) is függ a „vezérek” kénye-kedvétől. Mert mi lesz, ha Putyin tényleg beváltja fenyegetését, hisz már próbálgatja interkontinentális rakétáit, amelyek atomtöltetet is szállíthatnak?

Zelenszkij meg egyre szorgalmazza, hogy bevegyék a NATO-ba, ami, ha megvalósul, kitörhet egy igazi NATO–Oroszország háború. A múlt héten viszont újabb javaslattal állt elő. Azt mondta (a Sky News hírtelevíziónak), hogy hajlandó lenne időlegesen lemondani az elvesztett területekről, ha Ukrajnát bevennék a NATO-ba. Akkor „befejeződne a háború forró szakasza”, Ukrajna el nem foglalt része csatlakozna a NATO-hoz, és elismernék régi határait, majd diplomáciai úton Kijev tárgyalhatna az elfoglalt részek visszaadásáról. Mindezt lehetséges, hogy az új amerikai elnök, Trump nagy béketeremtési óhajának következtében mondta, mert ilyesmiről eddig nem beszélt. És aztán a forró szakasz után vajon jönne egy beláthatatlan hosszúságú hidegháborús időszak? Esetleg úgy, mint Korea esetében, alakítanának egy Kelet-Ukrajna és egy Nyugat-Ukrajna részt NATO ernyő alatt? De akkor hiábavalóak voltak az áldozatok, amit az ukránok eddig hoztak? Mi lesz Zelenszkij sorsa eddigi tündöklése után? (Miért nem tárgyalt az első puskalövés után?)

Josep Borell az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője mandátuma lejárta előtt egy nappal még közreadott egy felszólítást, hogy az unió országai többet és gyorsabban tegyenek Ukrajna támogatásáért, az orosz terjeszkedés megakadályozásáért. (Jó pontot szeretne szerezni a világtörténelemben?)

De vannak olyan vezetők is, akik egy életen át szándékoznak „uralkodni”, és akiknek alattvalóit csak a halál menti meg nagyszerű vezetőjüktől.

Amikor régen leváltották a főnököt egy cégnél, adtak az újnak három borítékot azzal, hogy ha baj lesz, bontson fel egyet-egyet. Az elsőben az állt: Kenj mindent elődödre! Aztán ha ismét nagy a baj, bontsa fel a másodikat, amelyben az áll: Gyakorolj önkritikát! (Más változat szerint: szervezd át a céget!) Ha ezek után sem megy a dolog, bontsd fel a harmadikat, amelyben az áll: Készíts három borítékot!

Az államfőket általában csak választással lehet leválasztani a hatalomról, vagy esetleg megfúrással, megpuccsolással lemondásra kényszeríteni, de nem ártana az újaknak sem a három boríték.

Sajnos, általában csak az elsőt szokták felbontani, azt, amiben az áll, hogy kenj mindent elődödre. Nálunk 35 éve az összes elnök, miniszterelnök és a pártok mindent elődeikre kentek. A második borítékot vagy nem bontják fel, vagy nem tartják magukat ahhoz, ami abban áll, hogy gyakorolj önkritikát. Azt meg pláne nem teszik meg, hogy készítsenek három borítékot és kössenek útilaput a saját talpukra, még akkor sem, ha látják, megérett rá az idő.

Klaus Iohannis. Fotó: presidency.ro