Hétpárti parlament alakul Romániában, miután a hétvégén lezajlott választásokon két kisebb, a Románok Egyesüléséért Szövetségből (AUR) kivált politikusok által létrehozott új párt, az S. O. S. Románia és a Fiatal Emberek Pártja (POT) is parlamenti képviseletet szerzett – derült ki a szavazókörzetek jegyzőkönyveinek teljes feldolgozottsága után. Az RMDSZ hat százalékot meghaladó eredménnyel jutott be a parlamentbe.
A választásokat a Szociáldemokrata Párt (PSD) nyerte 22 százalékkal. A legnagyobb román párt ezzel elődpártja eddigi legrosszabb, 1996-os eredményét ismételte meg. A legutóbbi, 2020-as választásokon a PSD a voksok 29 százalékát szerezte meg.
A Nemzeti Liberális Párt (PNL) támogatottsága a négy évvel korábbi 25,5 százalékról 14 százalékra zsugorodott.
A magát szintén jobbközép pártként meghatározó, korábban centrista, progresszív politikai szólamokat is hangoztató ellenzéki Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) a szavazatok 12,2 százalékát kapta.
Az országos átlagnál magasabb arányban urnákhoz járuló magyarság országos szinten 6,4 százalékos támogatottsághoz juttatta az RMDSZ jelöltlistáit. A legutóbbi népszámláláson az ismert nemzetiségű román állampolgárok 6 százaléka vallotta magát magyarnak. Utoljára a 2000-ben rendezett parlamenti választásokon ért el ennél jobb (6,8 százalékos) eredményt az RMDSZ, amikor a népszámlálási adatok szerint Románia lakosságának 6,6 százaléka vallotta magát magyarnak.
A voksok 7,6 százalékát megszerző S. O. S. Romániát a 2020-ban AUR-jelöltként szenátori mandátumot szerzett, majd az AUR-ból kizárt, rendszeres hangoskodással, botránykeltéssel ismertséget szerző Diana Șoșoacă alapította, amelynek jelöltjeként 2024-ben európai parlamenti mandátumot is szerzett. Șoșoacă a romániai elnökválasztáson is indult, de az alkotmánybíróság kizárta a jelöltek közül az alkotmányos rend megdöntésére uszító kijelentései miatt.
A 6,3 százalékos eredményt elérő POT a román média szerint az elnökválasztás első fordulójában legtöbb szavazatot szerző, az egykori antiszemita és magyarellenes Vasgárdával szimpatizáló Călin Georgescu mögött álló párt, amelyet Anamaria Gavrilă – az AUR listáin parlamenti mandátumhoz jutott, majd a pártból egy év után kilépett Hunyad megyei parlamenti képviselő – alapított 2023-ban. A POT a parlamenti választások előtti héten, a „TikTok-jelöltént” emlegetett Georgescu meglepetésszerű berobbanását követően jelent meg először a közvélemény-kutatásokban mint a parlamenti képviseletre esélyes párt.
Az AUR a voksok 18 százalékát kapta, megduplázva korábbi parlamenti súlyát.
A hétvégén lebonyolított parlamenti választásokon 9 455 000 választó járult az urnákhoz, ami 52,5 százalékos részvételt jelent. Romániában húsz éve – amióta a parlamenti választásokat nem rendezik együtt a legnagyobb érdeklődést kiváltó elnökválasztással – nem volt 50 százalékot meghaladó részvétel a törvényhozási választásokon. A legnagyobb – 58,8 százalékos – arányban Hargita megyében járultak urnákhoz a választók. Bihar megyében 56,7, Kovászna megyében 53,8 százalékos volt a részvétel.
Külföldön, belföldön
Eltérő a pártok támogatottsága Romániában és külföldön: míg belföldön a PSD, a román diaszpóra körében az AUR kapta a legtöbb szavazatot. A külföldi szavazókörzetekben a szenátusi listákra leadott szavazatokból az AUR 25,84, az USR 21,87, az S. O. S. Románia 16,24, a POT 13,67, a PNL 7,51, a SENS 3,71, a PSD 3,04, a DREPT 2,27, a REPER 1,88 százalékot kapott. A képviselőjelöltek sorrendje a külföldi szavazókörzetekben hasonlóképp alakult: az AUR itt is vezet 26,35 százalékkal, második szintén az USR 24,28 százalékkal, harmadik az S. O. S. Románia 15,93 százalékkal. A további sorrend: POT 13,67%, PSD 4,02%, SENS 3,82%, Jobboldal Ereje 2,33%, DREPT 2,05%, REPER 1,94%.
Arad elveszett
Erdélyben öt megyében az RMDSZ nyerte meg a parlamenti választásokat, Arad megyében azonban az AUR kapta a legtöbb szavazatot. Fölényesen tarolt a magyar érdekszervezet Hargita megyében (88 százalék), itt a további sorrend: PSD (3), AUR (2,82), PNL (1,52), USR (1,13). Kovászna megyében az RMDSZ-re 76,95 százaléknyian voksoltak, a további sorrend hasonló a Hargita megyeihez: PSD (5,47), AUR (4,23), PNL (2,91), USR (2,57). Szatmár megyében az RMDSZ támogatottsága 41,55 százalékos, itt második a PNL (13,33), aztán a PSD (12,52), az AUR (9,88) és az USR (7,62) következik. Maros megyében 39,12 százalékot kapott az RMDSZ, itt azonban második az AUR (13,87), aztán következik a PSD (13,87), PNL (10,12) és USR (7,62). Szilágy megyében 24,1 százalékkal sikerült vezető helyet kiharcolnia az RMDSZ-nek, a további sorrend: PSD (20,75), PNL (18,22), AUR (12,73), USR (6,79). Bihar megyében a PNL vezet 32,04 százalékkal, itt az RMDSZ 22,55 százalékkal a második. A PNL egyébként Kolozs, Fehér és Szeben megyében is nyert. Temes és Brassó megyében az USR kapta a legtöbb szavazatot, Arad megyében viszont 23,5 százalékos támogatottsággal az AUR a legerősebb politikai alakulat. Beszterce-Naszód, Krassó-Szörény, Hunyad és Máramaros megyében a PSD vezeti a listákat, miként a legtöbb Kárpátokon túli megyében is: Giurgiu és Ilfov megyében a liberálisok, Suceava és Konstanca megyében az AUR győzött. Bukarest hat kerületéből ötben az USR, egyben a PSD nyert.
Választási rendellenességek
A parlamenti választások napján 343 választási incidensről érkezett bejelentés a rendőrséghez – közölte tegnap a belügyminisztérium szóvivője. Monica Dajbog beszámolója szerint a 343 bejelentés közül 175 megalapozott volt, 26-nak a kivizsgálása még folyamatban van, 142 alaptalannak bizonyult. Mivel nem tartozott a belügyi szervek hatáskörébe, öt bejelentést a Központi Választási Irodának (BEC), további ötöt a megyei választási irodáknak továbbítottak.
A következő megyékben jelentették a legtöbb incidenst: Botoşani – 20, Dâmboviţa és Dolj egyenként 17, Buzău, Olt és Prahova egyenként 16 – számolt be a szóvivő.
