A tavaly készült kosztümös játékfilm Semmelweis Ignác magyar orvos életéről szól, aki 1847-ben egy bécsi szülészeti klinikán versenyt fut az idővel, hogy rájöjjön egy titokzatos járvány, a gyermekágyi láz eredetére és ellenszerére. Azonban nemcsak a szülő nők láthatatlan gyilkosával veszi fel a harcot, hanem felettesei ellenállásával is, szerencsére egy fiatal osztrák nővér személyében elszánt segítőre talál. Koltai Lajos rendező előzetesen levetített filmajánlója szerint Semmelweis igazi érdeme az volt, hogy mániákusan tudni akart mindent, ahhoz pedig megpróbált a dolgok legmélyére hatolni. Nem hagyta nyugodni a sok haláleset, érezte, hogy az orvosok követnek el valamilyen hibát, és kollégáival is szembeszállva kereste a titok nyitját. Amint a rendező kifejtette, azt akarták megmutatni az orvos alakján keresztül, hogy ha az emberben van kellő erő és hit, ha kitartóan halad a saját útján, előbb-utóbb fel fog tűnni a fény az alagút végén. A film egy nagyívű és igazán közönségbarát alkotás, nem véletlenül aratott hatalmas sikereket világszerte a nézők körében. Készítői pontosan tudták, hol és hogyan kell fokozni vagy oldani a feszültséget, hogyan kell erős hatásokat elérni.

Semmelweis, a szerető ember

A vetítés után a főszereplő, Vecsei H. Miklós lépett a közönség elé, és elmondta, hogy bár a film erdélyi premierje után közönségtalálkozót is hirdettek, őt nem értesítették erről, ezért most, a Radnóti-előadás alkalmából feltétlenül szükségét érezte annak, hogy lehetőséget kínáljon a filmről való beszélgetésre is. Leülve a színpad szélére több izgalmas történetet is elmesélt a forgatásról, miközben kollégái előkészítették a háttérben a Radnóti-est játékterét.

Nem jár filmes szereplőválogatásokra, mert úgy érzi, hogy pár perc alatt semmi köze nem tud lenni egy bizonyos történethez, figurához, így Koltai Lajos rendező, Oscar-díjas operatőr felkérésére vállalta el a film címszerepét, és rendkívül nagy megtiszteltetésnek érezte a neves szakember bizalmát. A forgatási napokról és helyszínekről, a stábról, a kisbabákkal és anyákkal való munkáról is vallott, rendkívül izgalmas történeteket mesélve a film egyes jeleneteiről. Mint mondta, a kisbabákkal való munka során már a forgatás legelején megértette, hogy Semmelweis nem nyomozó, aki a gyilkost keresi, hanem egy végtelenül szerető ember, aki szeretne megmenteni minden kismamát és újszülöttet. Ettől pedig átrajzolódott benne a film dramaturgiája. „Szörnyű lehet egy orvosnak folyamatosan azt átélnie, hogy százszámra elveszíti azokat, akiket a világon a legjobban szeret, és valójában ez volt a film tétje, mert ez majdnem mindannyiunkat összeköt. Ennek jegyében kapaszkodott össze ez a több száz fős stáb azért a lélekért, akit Semmelweis Ignácnak hívtak” – fogalmazott a színész. Nézői kérdésekre válaszolva is mesélt még a számára legnehezebb jelenetekről, könnyekről és izzadságcseppekről, a valóság és a fikció összemosódásáról stb.

A zenében feloldott Radnóti

Az est harmadik eseménye, és sokak számára a nap fénypontja a Radnóti-előadás volt. Vecsei korábbi hasonló verses-zenés műsorait ismerve nem véletlen, hogy estére egészen megtelt a színház nagyterme, és amint már megszokhattuk, ezúttal is rangos produkciót láthattunk. Profi előadásmód, profi zenei hangzás, nagyszerű énekhangok, mély átélések, lélekemelő lírai hangulatok jellemezték Vecsei H. Miklós és a QJÚB zenekar Ázott hajában hét halott bogár ragyog című Radnóti-műsorát, igazi művészi magasságokban szárnyalt az előadás. És mégis volt egy kis hiányérzetünk, mert mintha ezúttal hangsúlyosabb lett volna a produkció zenei része, mint a versek, időnként a hangerő elnyomta az énekhangokat, és emiatt a szöveg sem volt mindenhol érthető. És mintha Radnóti Miklós alakjában sem a költőt keresték volna elsősorban az alkotók, hanem a nehéz életsorsot és a szerelmes embert. Persze ez is érvényes koncepció, főként hogy a színész mellett egy kiváló hangú énekesnő, Hegedűs Bori is közreműködött a költő Gyarmati Fannihoz fűződő viszonya, a levelek, naplórészletek tolmácsolásában, de néhány fontos versrészletet mégis hiányoltunk ebből a válogatásból. Hisz nemcsak Radnóti születése és halála megrendítő, hanem költészetének jó része is attól, hogy a halál árnyékában született. És ki más lett volna alkalmasabb e végtelen fájdalom tolmácsolására, mint Vecsei H. Miklós. „Mellézuhantam, átfordult a teste, s feszes volt már, mint húr, ha pattan. Tarkólövés. – Így végzed hát te is, – súgtam magamnak, – csak feküdj nyugodtan.” Ez benne volt. Előadás végén, mint álomból ébredők, álltak a nézők hosszú sorban szövegkönyveket, POKET-köteteket, CD-lemezeket vásárolni, és dedikáltatni azokat. Újra élmény volt találkozni ezekkel a fiatal alkotókkal.