A vargyasi származású bencédi unitárius lelkésznő, Makkai-Ilkei Ildikó a baróti Tortoma Önképzőkör összejövetelén is bemutatta kedden az Ilkei Ferenc és családja levelezése 1915–1918 című, a baróti Tortoma Kiadónál 2023-ban megjelent kötetet. Az általa és Pozsony Ferenc néprajzkutató által szerkesztett könyv apai nagyapja testvérének, a vargyasi Ilkei Ferencnek az I. világháború frontjairól hazaküldött leveleit tartalmazza.
Összesen 470 ilyen levél maradt fenn egy régi ládafiában, melyek által a szülőföldjéhez és családjához a maga egyszerűségével és szerénységével a végletekig ragaszkodó magyar katona életébe s egyúttal őseink 110 évvel ezelőtti mindennapjaiba nyerhetünk érzelmes, megható betekintést.
A 19 éves vargyasi gazdálkodó, Ilkei Ferenc életét kettőbe törte az I. világháború. Előbb Galíciába, majd az olasz frontra kerül, levelei az otthoni dolgok iránti szakadatlan érdeklődésről, kitartásról tanúskodnak. Makkai-Ilkei Ildikó részleteket olvasott fel a levelekből, melyekben a katona olykor maga biztatja az otthon maradottakat, hogy ne búslakodjanak utána, mert ő jól van. 1915. augusztus 21-én például ezt írta édesanyjának: „Ne sírjon, mert az megárt és beteg lesz. És akkor hova lesz a sok gyermek, ha elbetegeskedik...”
Végig bízott abban, hogy hazatérhet a háborúból, de a sors nem így akarta. 1918 júliusában, valószínűleg a 2. piavei ütközetben Ilkei Ferenc elesett, így az I. világháborús bakanóta sorai számára beteljesedtek: Nem lesz egy tenyérnyi föld sem puszta síromon, / Elesett katonák teste lesz a vánkosom, / Ahova le fognak tenni, síromra nem borul senki… A dal a könyvbemutatón is felcsendült, a szerkesztő pedig a közelgő karácsonyi ünnepek kapcsán arra is emlékeztetett, hogy a karácsonyfa-állítás elterjedése vidékünkön az I. világégés egyetlen pozitív hozadékának tekinthető, a magyar katonák ugyanis, német mintára, a hazatérés, a béke reményében a fronton is igyekeztek megünnepelni a karácsonyt. A frontkarácsonyok és a fenyőfaállítás szokását aztán a háborút túlélők hazahozták. „Mi már hál’ istennek itthon ünnepelhetünk, itt lehetünk azokkal, akik várják, hogy utat mutassunk, hogy ragyogni tanítsunk, akik várják, hogy közel hajoljunk hozzájuk s magasba emeljük őket a karácsonyfák árnyékába” – tette hozzá Makkai-Ilkei Ildikó, mintegy sugallva a mai zűrzavaros időkben a béke, a szeretet, az egymásra figyelés, a háború, az újabb frontkarácsonyok elkerülésének fontosságát.
Böjte Ferenc