De ezúttal is csalódnunk kellett: a SRI péntek esti közleménye nem az év végi választásokba való – mindeddig homályos – beavatkozásról szól, hanem egy nyári akcióról, amelyet Bragadiru városában próbált volna végrehajtani egy kiterjedt szabotőrhálózatnak dolgozó kolumbiai állampolgár, ha éber nemzetbiztonsági szerveink ebben meg nem akadályozták volna. Nagyszerű, mondhatnánk, ezért tartjuk őket. Csakhogy ez a közlemény is több kérdést vet fel, mint amennyit megválaszol. Kiderül belőle, hogy az orosz titkosszolgálat hibrid technikákat alkalmaz az európai országokban, a lakosságot szervezett pánikkeltéssel és a hatóságok iránti bizalmatlanság növelésével igyekeznek befolyásolni. Mi tagadás, ez utóbbihoz nagy segítséget nyújtanak a román állam alacsony hatékonyságú intézményei, amelyek közé a hírszerzés is tartozik. Nagyon szép, hogy sikerült leleplezni a kolumbiai szabotőrt egy negyvenezres lakosságú városban, de hol voltak az elnökválasztás előtt, sőt, az előző években, amikor a külső és belső felforgatók teret nyertek?

Egy hihető választ a bukaresti tényfeltáró sajtó kínál: a szélsőségesek mögött. Az elnökválasztás első fordulóját megnyerő Călin Georgescunak mindenfelé (fiatalon) nyugalmazott szekusok, katonák, belügyesek gyűjtöttek aláírást, illetve kampányoltak. És ez a hírszerzésnek nem szúrt szemet. Ugyanez a SRI nyilvánította – minden bizonyíték nélkül – nemzetbiztonsági kockázatnak a romániai magyarságot a 2010-es évek elején, ugyanez hallgatott le hatmillió személyt és avatkozott be az igazságszolgáltatás munkájába (ők csiholták a kézdivásárhelyi terrorvádat is), és ugyanez próbálta a Ceaușescu-korszakban meglévő hatáskörét visszaszerezni 2022-ben egy olyan törvénytervezettel, amelyért senki nem vállalt felelősséget. A SRI 2015-ben kinevezett vezetője, a liberális pártba nemrég visszatért Eduard Hellvig akkor még úgy nyilatkozott, hogy a hírszerzést a Securitate kísértete lengi be – rá egy évre, 2023 nyarán azonban lemondott, és búcsúbeszédében már azt állította, hogy teljes egészében korszerűsödött, szekus örökségétől megszabadult titkosszolgálatot hagy hátra. Ám ez a szolgálat Hellvig alatt rendszeresen elmulasztotta letenni éves jelentéseit a parlamentben (2021-ben nyújtott be egyszerre ötöt, 2015-től 2019-ig), bár ez a parlamenti ellenőrzés is merőben formális, komoly kifogást soha nem emeltek a törvényhozók, sőt, mindig átlagon felül emelték a hírszerzés költségvetését, és ezen az sem változtatott, hogy bő másfél éve (Hellvig távozásától) csak ideiglenes, katonai rangú vezetője van a SRI-nek, mert Klaus Iohannis államfő két vakáció között nem ért rá egy civil igazgatót nevesíteni az intézmény élére, ami szintén példátlan.

E hosszas és magas állami nembánomság vezetett oda, hogy ma már nem kitalált veszélyek fenyegetik Romániát. A visszahúzó erők egyre számosabbak, ki állítja meg őket?

A SRI egységei a bukaresti Diadalív előtt. Kit győztek le? Fotó: Facebook / SRI