Folytatjuk az előző év lapunkban is közölt legfontosabb gazdasági híreinek, eseményeinek felelevenítését.
Július
Mediánbér. A minimálbér 3700 lejre való emelése kapcsán hívtuk fel a figyelmet, hogy a hivatalos statisztika szerinti csaknem 5200 lejes átlagbér aligha tükrözi a valóságot. Célszerűbb lenne, ha rendszeresen a mediánbér – vagyis az az összeg, amely a fizetések skáláján pontosan középen van, tehát ugyanannyian keresnek annál kevesebbet, mint ahányan annál többet – szerepelne a statisztikákban. A legutóbb nyilvánosságra hozott adat szerint 2023 augusztusában, amikor még 3000 lej volt a minimálbér, a mediánbér nettó 2100 lej körüli volt.
Turizmusszervezés. Alig négy év alatt a főként nyaralások szervezésével foglalkozó turisztikai Morningstar Tour iroda megvetette lábát a helyi piacon. Bogyó Ernő tulajdonos szerint a nyaralást érdemes jó idejében, még év elején megtervezni, lefoglalni – derült ki a szakemberrel készített riportból.
Gépvásárlási támogatás. Nagy a kereslet az országosan elérhető, összesen 310,5 millió eurós gép- és eszközvásárlási támogatásra.
Új repülőjáratok. A vidombáki repülőtér megnyitása után több mint két évvel heti három repülőjárat indult a Budapest–Brassó útvonalon.
Egyenlőtlenség. Az egy főre jutó GDP vonatkozásában 2022-re Románia megelőzte Magyarországot és Szlovákiát s utolérte Lengyelországot. Az országos átlagértékek mellett azonban megyénként nagy az eltérés. Ha az országos átlagot százszázalékosnak vesszük, akkor a legszegényebb megyék – Vaslui, Botoșani, Giurgiu – mindössze 44–48 százalékot érnek el, míg a leggazdagabbak – Brassó, Temes, Kolozs – 116–145 százalékot teljesítettek. A fővárosban 280 százalékot mértek. Kovászna megye 74 százalékkal a 22.
Gyorsan növekvő bérköltség. Az egy órára mért bérköltség növekedése tekintetében – 16 százalékot meghaladó átlagos növekedési rátával – Románia az unióban első helyre került a 2023-as év utolsó és a 2024-es év első három hónapjában. Ezzel szemben a munkatermelékenység csökkent.
Fogyasztásban elsők. Júliusban csúcsra járt a fogyasztás Romániában, a növekedés tekintetében megelőzve minden európai uniós országot, egy hónap alatt 1,9 százalékkal nőtt, míg éves összehasonlításban tíz százlékkal volt több, mint egy évvel korábban. A hazai GDP-növekedés egyik kulcsfontosságú tényezője a fogyasztás, ez azonban jelentős egyensúlytalanságokat okoz a gazdaságban.
Augusztus
Kína beelőz. Az európai autóipar leépülésére figyelmeztetett Ferdinand Dudenhöffer német autóipari szakértő: „A kínaiak már sokkal jobban értik és kezelik az elektromos autót, mint mi. Európában elfecséreltük, átaludtuk az idő.”
Aszálykár. Több mint 2 millió hektár szántóföldet érintett az aszály.
Költségvetési hiány. A Költségvetési Tanács éves jelentése szerint a 2024-es hiány valószínűleg meghaladja a GDP 7 százalékát, és fennáll a veszélye, hogy 8 százalék felé mozdul el, figyelembe véve az első hat hónapra vonatkozó költségvetés végrehajtási adatait.
Betétdíjas rendszer. Meghaladta az 1,3 milliárdot a betétdíjas visszaváltási rendszerben begyűjtött italcsomagolások száma. Ugyanakkor a szakminiszter elismerte, hogy a rendszer még mindig nem működik megfelelően, az ellenőrzött gazdasági szereplők közel 80 százaléka megszegte kötelezettségeit.
Gazdasági műhelytábor. A Junior Business Club a sugásfürdői Benkő Vendégházban 60 fiatal részvételével tartotta meg tizenötödik műhelytáborát.
Szeptember
Új nyugdíjtörvény. 44 700 nyugdíjat számolt újra a megyei nyugdíjpénztár, ezek közül 38 695 időskori járandóság összege emelkedett.
Új présház. Bemutattuk Tókos Huba baróti, modern eszközökkel felszerelt gyümölcsprésházát, ahol gyümölcsből és zöldségből préselt, tartósítószermentes, palackozott termékeket állítanak elő.
Importból fogyasztunk. A lakosság által elfogyasztott termékek 60–70 százaléka külföldről származik. Az Országos Statisztikai Intézet adatai szerint minden állampolgár évi 100 euró értékben importhúst fogyaszt, a kereskedelemben forgalmazott disznóhús alig 10 százaléka hazai.
StartUp. Több mint háromszáz résztvevővel zajlott a StartUp Growth Konferencia a Panorama Boutique Hotel rendezvénysátrában. A sepsiszentgyörgyi StartUp HUB szervezésében zajló rendezvény célja az volt, hogy a résztvevők megismerjék a legújabb pályázati lehetőségeket, és – ahogy elhangzott – „startupoktól zajos régió legyen Székelyföld”.
Draghi-jelentés. Az Európai Unió veszélyesen lemaradt gazdasági riválisa, az Egyesült Államok mögött, és a létfontosságú beruházások finanszírozására új, közös hitelfelvételt kellene igénybe vennie – áll az Európai Központi Bank korábbi igazgatója, Mario Draghi által készített jelentésben, amely „egzisztenciális kihívásnak” nevezte a termelékenység fokozását. Draghi szerint az EU-nak évente 750–800 milliárd euró további beruházásra van szüksége. Az unió a kritikus nyersanyagok tekintetében beszállítóktól függ, a digitális technológiák több mint 80 százalékát importálja, az EU-ban jóval magasabbak az energiaárak, mint az Egyesült Államokban és Kínában.
A nagyipar támogatása. Marcel Ciolacu kormányfő hárompillérű iparfejlesztési tervet jelentett be. Az első pillér 500 millió eurós keretösszeggel a stratégiai feldolgozóipari beruházásokat támogató intézkedéscsomag a 150 millió eurónál nagyobb értékű beruházások számára. A második a hazai nagyipar állami támogatásának országos programja egymilliárd eurós költségvetéssel. A harmadik pillért egy 250 millió euró összértékű állami támogatás jelenti, amelyből olyan vállalatok részesülhetnek, amelyek ipari nyersanyagok terén ruháznak be.
Egy helyben. Mind az üzleti forgalom, mind a bruttó nyereség tekintetében kisebb a megye teljesítménye 2023-ban, mint egy évvel korábban – derült ki a Kovászna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara által összesített adatokból. Abszolút értékben mind a forgalom, mind a nyereség tekintetében csökkent a megye teljesítménye, ami azonban egyetlen cég, a rétyi fafeldolgozó csökkenő adatainak tudható be. A cégek 14 százalékkal több bérköltséget könyveltek el, mint egy évvel korábban, az alkalmazottak száma alig egy százalékkal emelkedett. Az 5472 mérlegképes cég alig 28-cal több, mint egy évvel korábban, több mint kilencven százalékuk mikrovállalkozás, a cégek közel egyharmada pedig egyetlen alkalmazottal sem rendelkezik, és csupán 71 (az összes cég alig egy százaléka) foglalkoztat ötvennél több munkavállalót. Az összességében valamivel kevesebb, mint 11 milliárdos árbevétel 29 és a valamivel több, mint egymilliárd lejes nyereség 21 százalékát a top tízbe került vállalatok valósították meg, a 26 704 alkalmazott 17,56 százaléka dolgozik a legtöbb munkavállalót foglalkoztató tíz cégnél.
Költségvetés-kiegészítés. Jóváhagyta a kormány az állami költségvetés kiigazítását. Ennek megfelelően 2,8 százalékos gazdasági növekedéssel és 1768,8 milliárd lej értékű bruttó hazai termékkel (GDP) számoltak. A költségvetés 2024-es bevételeit 620,2 milliárd lejre, a kiadásait pedig 743 milliárd lejre becsülték. A szaktárca vezetője szerint a hatékonyabb adóbegyűjtés 10,4 milliárd lejes, a részleges adóamnesztiáról szóló rendelet pedig 7,9 milliárd lejes többletbevételt biztosít az államkasszának, ugyanakkor a költségvetési hiánycélt a korábbi 5 százalékról 6,94 százalékra módosították.
