A megmentő kultúra

2025. január 22., szerda, Máról holnapra
Mózes László

Noha a Kárpát-medencében egyre nagyobb igyekezettel karolják fel a magyar kultúra napját, eme január 22-i ünnepnap továbbra is szemérmes, visszahúzódó momentum, távol áll tőle mindenféle harsányság. Jól van ez így, hiszen a kultúra fogalma mellé értelemszerűen az elegancia, a tartás, a mélység és hasonló fogalmak illeszthetők, és ez nem valamiféle elitista, arisztokratikus gőg, hanem a kultúra lényege.

Hiszen az nem más, mint a felfelé tekintő és törekvő emberi szellem, a művészi tudás és kifinomultság együttese, mely alkotó gondolatot és cselekedetet eredményez, illetve mindazon emberi érdeklődést, amely minderre igényt tart. Persze e nap definíciója közismert, és valamiképpen megszólít minden érző magyar embert: „a magyar kultúra napját 1989 óta ünnepeljük meg január 22-én, annak emlékére, hogy – a kézirat tanúsága szerint – Kölcsey Ferenc 1823-ban ezen a napon tisztázta le egy nagyobb kéziratcsomag részeként és jelölte meg dátummal Csekén a Himnusz kéziratát”.

E január huszonkettedikén mégis az a legszebb, hogy Kölcsey és a Himnusz apropóján lehetőséget teremt bármire, ami rávilágít a magyar kultúrára, annak bármilyen kis szeletére. Lehet szó bármiről, csak értékes és emberi legyen, akár oly szándékú is, hogy jobbá, figyelmesebbé tegye az év elején újra rohangáló embert. Valami – egy színházi előadás, egy koncert, egy képzőművészeti kiállítás – állítsa meg az örökké sietőt és emlékeztesse: magyar kultúra nélkül ugyan lehet élni, de nem érdemes.

Eme időszak Háromszéken, Sepsiszentgyörgyön is ünnepet jelent, ha nem is érzékelhető fesztiválos bőség, de van miből válogatni, igény, érdeklődés szerint, és ez már önmagában öröm, mert ez sem volt mindig így. E helybéli kulturális eseménypaletta tartalmaz egy ritkán emlegetett, ám feltétlenül figyelemre méltó nevet: a Cseh Tamásét (1943–2009). Hogy miért e kiemelés? Egyrészt azért, mert a néhai, gitárjával jobbára egyedül fellépő – dalait korokat ábrázoló tudósításnak is tekintette – maga is január 22-én született Budapesten; másrészt, néhány alig észrevehető, ám annál erősebb szállal kötődött Sepsiszentgyörgyhöz; illetve harmadrészt, mert rendületlen tisztelői tegnap este egy újabb, Cseh Tamásra, dalaira és életére emlékeztető színházi előadással örvendeztették meg a közönséget. Mindez azért is lényeges, mert február végén lesz harmincöt esztendeje, hogy Cseh Tamás elragadó koncertet adott a Tamási Áron Színházban, aztán 1997 májusában újra eljött hozzánk és bemutatta A telihold dalai című albumát. Akkor interjút adott a Háromszéknek, amelyben szólt a barátságról is. És mivel a kultúra alkotót és befogadót egyaránt feltételez – közösség nélkül nincs kultúra! –, e napon különösen időszerű egy akkori gondolata: nagyon kell figyelni a mellettünk élőre, nem a névnapjára, a születésnapjára, társaink, barátaink „minden rezdülésére kell figyelni”. E figyelem megteremtése lehet a vészesen szétmálló viszonyok ellenszere, „mert a világ azt akarja, hogy zilálódjunk szét, én azt mondom, ha személyessé válik az életünk, akkor megmenekülünk”...

Hallgassuk hát Cseh Tamást, önmagunk és a világ megmentésére!...

 

Jelenet a Tamási Áron Színházban a Gajzágó Zsuzsa, Szőcs Botond, Ráduly Zsófia és Gerebenes Ede által bemutatott Valóság nagybátyám című előadásból. Fotó: Facebook / Tamási Áron Színház / Barabás Zsolt

Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket! Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Szavazás
Ön szerint a Sepsi OSK bejut a felsőházi rájátszásba?







eredmények
szavazatok száma 437
szavazógép
2025-01-22: Közélet - Fekete Réka:

Orvoshiány és elöregedés Háromszéken (Egészségügyi alapellátás)

A háromszéki falvak felében egyáltalán nem rendel családorvos, néhány településen csak munkapont működik, ez általában heti egy rendeléssel jár, a városok közül Baróton legnagyobb az orvoshiány, a családorvosok negyede hetven év fölötti – derül ki a megyei egészségbiztosítási pénztár által közölt adatokból.
2025-01-22: Jegyzet - Váry O. Péter:

Válaszféle Heginek, avagy mi is olvastuk az 1984-et

Nem ritka az, hogy az újságíró visszajelzést kap. Manapság mindenféle csatornákon, régebb csak az újság felületén.