„Harmincöt éve folyamatosan szó esik a Székelyföld autonómiájáról, Erdélyről. Nos, senki ebből a politikai osztályból és a médiából, vagy bizonyos újságírók, tudják, hogy milyenek, akik úgymond zsoldosok (...), nem foglalkoztak ezzel a témával (...) Az, hogy nem hangzott el semmi, komoly kérdéseket vet fel. Folyamatosan szó esett erről a témáról, ami teljesen alaptalan és valótlan, és semmi köze a nemzet történelméhez. Mi a világ teremtése óta itt vagyunk. Az ellopott műkincsek, csak maga a coțofenești-i sisak bizonyítja, hogy már több mint 2500 éve itt vagyunk” – idézte a Krónika Georgescut, aki a hollandiai Assenben található Drents Múzeumban kiállított, múlt hét végén ellopott dák műkincsekre utalt.

Mint ismeretes, Georgescu a 30-as, 40-es években működő fasiszta, magyarellenes, tömeggyilkosságokat elkövető Vasgárda és a legionárius mozgalom nagy tisztelője, többször is méltatta azok vezetőit. A magyarokkal kapcsolatosan sem tett barátságos kijelentéseket: többek között arról beszélt, hogy a kisebbségek örüljenek, hogy földet és vizet kapnak Romániában, máskor pedig követendő példaként emlegette Mihály vajda állítólagos döntését a magyar nyelv betiltásáról.

Területi követelései

Vasárnap esti nyilatkozatában Georgescu kitért a múlt heti, nagy vihart kavart kijelentéseire is, amelyek értelmében Románia igényt tart több, jelenleg Ukrajnához tartozó területre, köztük az egykori Máramaros vármegye északi részére is. Most igyekezett árnyalni a kijelentését.

„Először is itt egy olyan politikai osztályról van szó, amely nagyon képmutató és kettős mércét alkalmaz az érdekei szerint (...) Megdöbbent, hogy ilyen sekélyesek és funkcionális analfabéták, mert én egy nagyon egyszerű dologra utaltam. Tanulnunk kell a tapasztalatainkból, a történelemből. A világ változik. Mi, annak idején, a második világháborúról beszélek, sok hibát követtünk el. Nem tudtuk pontosan, hogyan orientálódjunk, és egy Nagy-Romániából egy Kis-Románia lettünk. Állítása szerint „abszolút elméleti hipotézisről” beszélt, amikor Ukrajna esetleges felosztásáról beszélt. „Én csak azt mondtam, hogy jó felkészülni minden felmerülő helyzetre. Mi a békében, a nyugalomban vagyunk érdekeltek, ahogyan azt minden alkalommal elmondtam (...). Az egyetlen prioritás és az egyetlen megoldás, a béke mellett vannak még lehetséges helyzetek, amelyek felmerülhetnek, és ahogy mondtam, nem szabad felkészületlenül érniük, ahogy a történelem is tanította, és valamilyen elképzelésünknek kell lennie arról, hogy mi történhet” – fogalmazott.

Georgescu egy Ion Cristoiunak adott interjúban a múlt héten arról beszélt, hogy korábban Romániához tartozó, ma ukrán fennhatóság alatt álló területeket csatolna Romániához, sőt, Kárpátalja egy részét – az egykori magyar Máramaros vármegye északi területeit – is. Ugyanakkor Kárpátalja többi része szerinte Magyarországot illeti, Lvov és környéke pedig Lengyelországot. Georgescu Ukrajnát „kitalált államnak” nevezte, amely „nem létezik”.

Az ukrán külügyminisztérium elfogadhatatlannak nevezte a kijelentéseket, és azzal vádolta meg Georgescut, hogy Moszkvából irányítják, a román külügy pedig elhatárolódott ezektől a gondolatoktól, leszögezve: Románia kiáll Ukrajna területi integritása mellett.