Emléktábla-avatással emlékeztek Bolyai Farkasra Marosvásárhelyen a matematikusról elnevezett iskolában tegnap a születése 250. évfordulója alkalmából szervezett háromnapos emlékünnepség részeként.
Hajdu Zoltán, a Bolyai Farkas Elméleti Líceum igazgatója beszédében úgy fogalmazott: a jelentős alkalom összeköti a múltat és a jelent, és egyúttal előrevetíti a jövőt is. Hétfőtől két emléktábla is emlékeztet arra, hogy Bolyai Farkas munkássága és a róla elnevezett iskola része nemcsak Marosvásárhely, hanem az erdélyi és a magyar kultúra örökségének – mondta, hangsúlyozva: Bolyai Farkas „szellemi öröksége a mai napig él, és hatással van életünkre”, annak szellemében nevelkednek a mai diákok is. Felidézte, hogy a matematikus a tudomány mellett a református egyház elkötelezett szolgája volt. „Ő nem csupán a tudomány terén hozott felfedezéseket, hanem példaértékű módon alakította a közösségi és vallási életet is” – húzta alá. Kifejtette: az idősebb Bolyai nem csupán tudós, hanem szellemi vezető is volt, tudta, hogy a tudás és a vallás összefonódása alapvető a jövő nemzedékek fejlődése érdekében. Az évforduló alkalmából az épületben működő Bolyai-líceum és a Református Kollégium történetének legfontosabb eseményeiről is megemlékeznek – mondta, kiemelve a két iskola felelősségét Bolyai Farkas örökségének megőrzésében és továbbadásában.
Kolumbán Vilmos József, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke emlékeztetett arra, hogy az idei évet az ifjúság évévé nyilvánították, és a nyitóeseményen mintegy 900 fiatal vett részt, ami azt bizonyítja: „van értelme dolgozni, mert van itt jövő”. Megfogalmazása szerint az egyházkerület az ifjúság kérdéseire koncentrál, és igyekszik egy olyan jövőt felkínálni, „amely élhető, szép és méltó Erdély örökségéhez”. „A református egyház iskolaegyház, és mindig az eljövendőre tekint, de ehhez vissza kell tekinteni a múltba is” – mondta.
Soós Zoltán, Marosvásárhely polgármestere Bolyai Farkas életét és munkásságát méltatta, rámutatva: nemcsak Marosvásárhely, hanem az egyetemes tudomány számára is fontos örökséget hagyott. Elmondta, hogy a város közössége büszkén emlékezik rá, hiszen nemcsak ő élt és alkotott itt, fia is ebben a szellemben nőtt fel. „Az egész életműve tanítás volt” – mondta az idősebb Bolyairól. A két iskolának otthont adó épület felújítására utalva közölte: ez „a szellemi tér újragondolása is”, mely méltó az iskolák küldetéséhez. Arra biztatta a diákokat, hogy a Bolyaikhoz hasonlóan merjenek új utakat keresni, merjenek gondolkodni. Oláh-Gál Róbert matematikus, Bolyai-kutató úgy fogalmazott: a mai világ kihívásai közepette „a Bolyaiak munkássága és helytállása világítótorony a mi erdélyi művelődéstörténetünkben”.
