Robert Capa világhírű magyar származású fotóművész hagyatékából több mint ezerdarabos gyűjteményt vásárolt a Magyar Nemzeti Múzeum a New York-i International Center of Photographytól (ICP). Összesen ezerszáz felvétel, ezen belül 937 fotó, 48 vintázs, öt gyűjteményen kívüli fénykép és húsz ajándék kép került Magyarországra. A kulturális tárca tavaly háromszázmillió forintos támogatást nyújtott a Magyar Nemzeti Múzeumnak a gyűjtemény megszerzésére és a szállítás, a kiállítás költségeire.
,,A magyar nemzeti kulturális örökség gyarapításának jeles napja a mai, sok ember kétévi munkájának eredménye" — fogalmazott Hiller István kulturális miniszter a sajtótájékoztatón. Kiemelte: Robert Capa a világ egyik leghíresebb fotósa volt, képei az egyetemes fotóművészet alkotásai közé tartoznak. A Capa-hagyatékot gondozó ICP-t Cornell Capa, a fotóművész öccse hozta létre 1974-ben, és a központ ma már fogalom a fotóművészetben: nemcsak kiállítóhely, hanem iskola is, hiszen évente hatezer hallgató látogatja fotóstanfolyamait. A 937 felvétel negatívjáról az 1990-es évek elején Cornell Capa felügyelete mellett 40x50 centiméteres nagyítás készült három példányban: egy sorozat az ICP-é, egy Tokióban található, a harmadik válogatás képezi a Magyar Nemzeti Múzeumba kerülő gyűjtemény alapját. A fotókról ebben a kidolgozásban és ebben a formában további példányok már nem készülhetnek.
A gyűjtemény néhány darabjából március 5. és 15. között egy ,,bemelegítő" kiállítást tartanak a Magyar Nemzeti Múzeumban, majd a fotók egy nagy tárlaton július 2. és október 16. között lesznek láthatók a Ludwig Múzeum — Kortárs Művészeti Múzeumban. A tervek szerint a Capa-gyűjtemény október közepétől tizenhárom várost érintő országjárásra indul.
A Ludwig Múzeumban nyíló kiállításon bemutatják Robert Capa 1948-ban Magyarországon készített képeit is (az 1913-ban Budapesten született, de fiatalon külföldre távozott fotós akkor hat hetet töltött Magyarországon). Capa fotói híradások voltak, újságokban jelentek meg, és képein keresztül a fotózsurnalizmus kialakulása is nyomon követhető. ,,A kiállításra szeretnénk újságokat, dokumentumokat, leveleket is kölcsönkérni az ICP-től, hogy Robert Capa teljes munkásságát be tudjuk mutatni" — jelentette ki a gyűjtemény főkurátora. Capa öt háborúban is fotózott, de készített felvételeket békében, világjáró utazásai során is. A most megvásárolt gyűjtemény — amelyet Kincses Károly és E. Csorba Csilla fotótörténész tavaly ősszel az ICP munkatársaival válogatott össze — tartalmazza a már publikált, Capát igazán híressé tevő ötszáz fotót (köztük 1932-es Trockij-sorozatát, a spanyol polgárháborúban készült, A milicista halála című felvételét és utolsó képét, amelyet Indokínában készített, mielőtt aknára lépett volna), de azokat is, amelyeket korábban soha nem láthatott a közönség.
Robert Capa 1913-ban Budapesten Friedmann Endre Ernő néven született. Bécsben, Prágában, majd a berlini politikatudományi főiskolán folytatott újságírói tanulmányokat, de onnan a felizzó antiszemitizmus miatt 1933-ban Párizsba költözött. Ott találkozott Gerda Pohorylle (a szakmában ismert nevén Gerda Taro) fotográfusnővel, és ez a találkozás nem csupán a szerelmet, hanem a szakmai összefonódást is jelentette számukra. Haditudósítóként mindketten részt vettek az 1936-ban kitört spanyol polgárháborúban. Capa ott készítette élete egyik leghíresebb fényképét, amely egy milicista halálát — azt a pillanatot, amikor lövedék éri — örökíti meg. Gerda 1937-ben, a köztársaságiak visszavonulásakor halálos balesetet szenvedett. Capa ezután a japán—kínai háborúban (1938) készített képeket. A második világháború alatt a Life magazin tudósítójaként bejárta az afrikai és az olaszországi hadszíntereket. A normandiai partraszállásról készült képei az egész világon ismertek — ő volt az egyetlen fotós, aki az első hullámmal partot ért, majd az összes filmtekercs felhasználása után az első kórházhajóval visszajutott Nagy-Britanniába. (Nem az ő hibája volt, hogy előhíváskor a film túl gyors szárítása miatt a felvételek nagy része tönkrement, és csak néhány kocka maradt használható, azok is kissé életlenek.) Az 1948-as palesztinai történésekről, az izraeli—arab háborúról is beszámolt képeivel. A Life tudósítójaként 1954-ben az indokínai harctéren — a vietnami Thai Binh-ben — aknára lépve vesztette életét.
Robert Capa nem csupán hadi cselekményekről készített képeket, hanem híres művészekről is — barátai között tudhatta például Ernest Hemingwayt és Pablo Picassót. Gyöngéd szálak fűzték Ingrid Bergmanhoz is, de erről a titokban tartott kapcsolatról nem készült vagy legalábbis nem maradt fenn fotó. (MTI)
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó). Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.