Közel tíz esztendővel ezelőtt, 2015. szeptember 14-én tartották az első tanévnyitó ünnepséget a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem akkor induló sepsiszentgyörgyi tanulmányi központjában. A 2023 őszétől önálló karként működő háromszéki felsőfokú intézményben jelenleg három szakon – agrármérnöki, erdőmérnöki, sport- és edzőképző – százötvenhárom hallgató tanul, s bár a fejlődés látványos, folyamatos munkát igényel a beiskolázási számok növelése, a tudományos munka megerősítése és az egyetem társadalmi szerepének kibővítése. Ezekről beszélgettünk Náhlik Andrással, a Sapientia Sepsiszentgyörgyi Kara dékánjával, aki az egyetem szenátusától február 1-től újabb megbízást kapott.
Új módszerek
Minden egyetem esetében hármas szerepről szoktunk beszélni: oktatás, tudományos munka és társadalmi felelősségvállalás – indította a beszélgetést a helyi kar vezetője. A beiskolázást viszonylag jónak tartja, de szerinte sok még a javítanivaló, úgy véli, ezen a téren változtatniuk kell a marketingfogásokon. Azt tapasztalják, míg kezdetben egyensúlyban volt az elméleti és szaklíceumokból jelentkezők száma, mostanra az elméleti középiskolát végzettek javára billent a mérleg. Ennek szerinte a magyar szakképzés végzőseinek alacsony érettségi sikeressége az egyik oka, ami pedig a román nyelv és irodalom vizsga gyenge eredményeinek tudható be. Sok esetben a családi háttér, a családi indíttatás befolyásoló tényező, aminek lehet pozitív hatása is a felvételiző fiatalokra. Az is fontos, hogy általában a szakközépiskolából érkező hallgatók jobban tisztában vannak azzal, mire vállalkoznak, és ők maradnak meg leginkább az egyetem elvégzése után a szakmában, ez az agrármérnöki és erdőmérnöki szakra érvényes – hangsúlyozta a dékán.
Az elmúlt években a lemorzsolódás elég jelentős volt, egyesek nem tudták teljesíteni a követelményeket, másoknak a jelenlét okozott gondot, mivel többen munka mellett végzik az egyetemi tanulmányaikat. Náhlik András szerint új módszereket kell alkalmazniuk, mentori rendszert kialakítaniuk az egyetemelhagyás csökkentésére, de az oktatás módszerén, a követelményrendszeren is van, mit módosítani. Ez nem azt jelenti, hogy kevesebb lesz az elvárás a hallgatók irányában, sokkal inkább azon kell változtatni, hogy a feltétlenül szükséges lexikális ismeretek átadása és számonkérése mellett az innovatív munkára, az egyéni kezdeményezésre, a kreatív csoportmunkára is hangsúlyt kell helyezzen – mondotta. Megvannak ugyan a határok, hisz a felsőoktatási törvény meghatározza a lehetőségeket, de a határok között van mozgástér, elsősorban az oktatási módszereknél.
A hallgatók zöme háromszéki
Helyi oktatók kellenek
Az oktatók tekintetében az egyetem fontos célnak tartja a teljesítmény fokozását. Náhlik András szerint növelniük kell a pályázati sikerességet és a kar nemzetközi kapcsolatait. A pályázatok kidolgozása révén olyan tudományos eredményekhez juthatnak, amelyeket aztán magas minősítésű folyóiratokban tudnak közölni, mivel mostanság ez a legfőbb mércéje a tudományos teljesítménynek.
A diákokra is hárul feladat ezen a téren, a tudományos diákköri munka erre jó lehetőség, itt is jól haladnak, de további hallgatókat kívánnak bevonni ebbe a tevékenységbe. Számítanak a Hallgatói Önkormányzat (HÖK) segítségére az elsőévesek bevezetésében, hiszen az egyetem gyökeresen más tanulási módszert, hozzáállást igényel, mint a középiskola. Folyamatban van a HÖK újjászervezése.
Jelenleg tizenhat főállású oktatója van a Sapientia Sepsiszentgyörgyi Karának, ebben a tekintetben fejlesztésre van szükség. Az oktatás színvonalát helyi oktatóik mellett a Sapientia társkarairól és magyarországi egyetemekről érkezett vendégtanárok biztosítják kiváló minőségben – mondta az intézményvezető. Náhlik András szerint rövid távú céljuk megtalálni azokat a helyi szakembereket, akiket be tudnának vonni az oktatásba, és középtávon számítanak azokra az elkötelezett fiatalokra, akik a Sapientián végzik az alapszakot. Őket mesteri, majd doktori képzéshez kell juttatniuk, ehhez egyetemüknek lépnie kell ilyen képzések indítása irányában.
A jelenlegi agrármérnöki végzősök mesterizhetnek a Sapientia Marosvásárhelyi Karán működő növényorvosi mesteri képzésén, az erdőmérnökin tavaly végzett első évfolyamról pedig négyen beiratkoztak a brassói Transilvania Egyetem román nyelvű mesteri tanulmányaira. A budapesti Testnevelési Egyetemen jelenleg négy erdélyi fiatal végzi a doktori iskolát – ecsetelte a dékán. A Sapientia jelenleg saját doktori iskola megalapításán dolgozik.
Ballagás az egyetemen. Albert Levente archív felvétele
Jövőkép
A Sepsiszentgyörgy csíkszeredai kijáratánál tervezett egyetemi campusnak tavaly októberben tették le az alapkövét, elképzelés szerint az idei elsőévesek már ott fognak ballagni. Az új létesítmény felépítése lehetőséget teremt arra, hogy újabb szakokkal, mesteri képzéssel bővüljön a helyi egyetem kínálata, és a Sapientia beiskolázási szerkezetébe betagolódjék a Pécsi Tudományegyetem Művészeti Karának 2021-ben indult sepsiszentgyörgyi képzőművészeti tanszéke. De addig is szeretnék még jobban bevonzani a távolabbi fiatalokat a sepsiszentgyörgyi kar szakjaira, mert jelenleg a hallgatók nagyjából 75 százaléka háromszéki.
Náhlik András úgy véli, bőven van még mit tenniük a kar intellektuális jelenlétének növeléséért a térségben, e tekintetben partnerre találtak a város és a megye vezetésében. Dolguk van abban, hogy láthatóvá tegyék magukat, erősítsék a tudomány népszerűsítését, de szerinte a társadalmi felelősségvállalás része az is, hogy kiterjesszék kapcsolatukat a helyi vállalkozásokkal, közbirtokosságokkal. Tettek már ezen a téren, együttműködési szerződéseket kötöttek, amelyek révén a pályázási sikerességük tekintetében is előreléphetnek.
Hátravan még az erdőmérnöki, valamint a sport- és edzőképző szak végleges akkreditációja és sok-sok teendő a folyamatos megújulásért. Ehhez csapatmunkára, jó munkahelyi légkörre van szükség. Ha az utóbbi adott, a többit menet közben megoldható – mondotta Náhlik András.