Az utóbbi időben Orbaiszéken is egyre többen kertészkednek. A fóliasátrakban, üvegházakban ilyenkor, februárban már elkezdődik a korai zöldségek vetése. A zabolai Páván, Bíró Barna kertészetében elvetették a dughagymát és a salátát, a spenót pedig szép bokrosan növekedésnek indult.
Bíró Barna és családja fóliasátorban és szabadföldön gazdálkodik Páván. A fóliában paradicsomot, uborkát, paprikaféléket, zöldfuszulykát, valamint tavasszal retket, salátát, zöldhagymát és spenótot termesztenek. Szabadföldi gazdálkodásban termelik a pityókát, káposztát, murkot és céklát.
Bár a 34 éves fiatalembernek villanyszerelői képesítése van – az építőiparban is dolgozott –, a kertészkedésben találta meg hivatását. Elmondása szerint hét évig Németországban dolgozott egy biokertészetben. Itt nemcsak szakmai ismereteket szerzett, hanem a fenntartható gazdálkodás alapjait is elsajátította és a növénytermesztés iránti szenvedélyét is felfedezte. Hazatérve elhatározta, hogy saját kertészetet hoz létre, ahol a lehető legtermészetesebb módon termeszti a zöldségeket. Bár hivatalos biotermelői minősítéssel jelenleg nem rendelkezik, a gyakorlatban vegyszermentesen gazdálkodik.
A fóliasátor egy használt üvegház szerkezetére épült, amelyet Németországból vásároltak és itthon állítottak össze. Az építmény hét ár területen fekszik, egy részét üveggel fedték, a többit fóliával borították. A fólia alatt olyan zöldségeket termeszenek, mint a paradicsom, uborka, többfajta paprika, padlizsán (vinete), valamint szezonális növények, például retek, saláta, zöldhagyma és spenót. A szükséges palántákat maguk nevelik az üveggel fedett részen, és eladásra is kínálnak paradicsom-, paprika-, uborka-, káposzta- és karfiolpalántát.
A paradicsommagokat egy hazai forgalmazótól szerzik be. „Az emberek a régi, jól bevált román paradicsomfajtákat keresik, amelyeknek különleges az íze és formája. Az új hibridek sajnos nem mindig hozzák ugyanazt a termésmennyiséget” – magyarázza Barna. Szerinte érdemes lenne újra meghonosítani a hagyományos magokat, mert a hibridek többsége nem alkalmas saját vetőmag előállítására – a második-harmadik generációban a hozam és a minőség romlik.
„A kertészetben nem használnak műtrágyát, helyette természetes trágyázási módszereket alkalmaznak. Az istállótrágya mellett egy speciálisan előállított, zsákos kiszerelésben kapható biotyúktrágyát is bevetnek, amely magas foszfortartalma miatt különösen előnyös a zöldségnövények számára” – mondta Biró Barna. Hozzátette: „A kártevők elleni védekezés kihívást jelent, különösen a levéltetvek okoznak gondot. Próbálunk biológiai szereket használni, de nem olyan hatékonyak, mint a vegyszerek. A lisztharmat ellen viszont jól tudunk védekezni, mert mi szabályozzuk az öntözést, így elkerüljük a gombás fertőzéseket. A vegyszermentes védekezés nehézségei ellenére a terméshozam eddig kielégítő volt” – ecsetelte Bíró Barna, aki arról is beszélt, hogy két éve kezdték a kertészkedést, és mindkét évben sikerült szinte száz százalékban értékesíteni a termést. Nem a piacon árusítanak, hanem otthonról, illetve néhány helyi üzletnek is szállítanak.
Bár a kertészet önmagában még nem fedezi teljes mértékben a család megélhetését, de a természetes módszerekkel termesztett, ízletes zöldségek iránt egyre nagyobb a kereslet. Bíró Barna bízik benne, hogy a jövőben tovább fejlődhet a gazdaság, és egyre több emberhez juthat el a vegyszermentesen termesztett helyi zöldség. A következő évek célja a bővítés, új fóliasátrakat szeretnének építeni, és ha lehetőség adódik, pályázati támogatást is igénybe vennének a fejlesztésekhez.
