A baróti Tortoma Önképzőkörön kedden este Kápolnási Zsolt székelyudvarhelyi történész tartott előadást a legnagyobb székely, Orbán Balázs kalandos életéről. A közönségnek levetítették A Csontbáró című animációs életrajzi film első részét is, amelyet a Székelyföldi Legendárium stúdió készít Orbán Balázs születésének 195. évfordulójára.
Az előadás Orbán Balázs felmenőinek bemutatásával kezdődött, akik között különösen fontos helyet foglalt el a Konstantinápolyban élő, olasz származású anyai nagymama, Foresti Mária. A nagymama özvegyen maradt, és lánya, a Magyarországra került Knecktel Eugénia (Orbán Balázs édesanyja) után kutatva jutott el 1846-ban Lengyelfalvára, amikor is meghívta az Orbán családot, hogy látogassák meg őt Konstantinápolyban. A nagymama ott mesés vagyonnal, 13 palotával rendelkezett, de az Orbán családnak végül nem sok maradt ebből: a végrendelet körüli perlekedésben elveszítették a házak zömét, viszont az isztambuli utazás kapóra jött Balázsnak, aki mindig is vágyott arra, hogy elmenjen a Közel-Keletre. Nemcsak Törökországot, de utána Görögországot, Libanont, Szíriát, Palesztinát, Egyiptomot is felkereste. Úti élményeiből született meg az Utazások Keleten című könyve, amelyet az előadó szerint amolyan, A Székelyföld leírása előtti próbamunkának is tekinthetünk. Egyiptomban mintegy 170 tárgyat vásárolt – magyarázta Kápolnási Zsolt –, amiket hazaküldött az Erdélyi Múzeum-Egyesületnek Kolozsvárra. Mivel időközben a kolozsvári múzeum a román állam tulajdonába került, így ma már annak is kell örvendenünk, ha néha-néha nagy kegyesen rendeznek egy-egy kiállítást ezekből a tárgyakból, mint például tették azt három évvel ezelőtt is – mondta. Azt azonban egy szóval sem említették, hogy a kiállított tárgyak Orbán Balázs hagyatékából származnak – tette hozzá.
Amikor Orbán Balázs visszatért Egyiptomból, hallotta a híreket, hogy baj van Magyarországon, ezért Konstantinápolyban szabadcsapatot szervezett a forradalom megsegítésére, de már későn. Hazafelé tartva, Vidinben érte őket a hír, hogy a forradalmat leverték, így ők is visszamentek. Orbán Balázs még így sem maradt szerep nélkül: ő lett az összekötő Konstantinápoly és az emigrációba kényszerült, akkor Nyugat-Anatóliában tartozkodó Kossuth Lajos között. 1852-ben következett újabb állomása életének, amikor is előbb Londonba, majd Jersey szigetére utazott. Itt kerül kapcsolatba a fényképészettel, amelynek tudományát az emigrációban szintén itt tartózkodó Victor Hugo családjától tanulta meg. 1859-ben tért vissza Erdélybe, s nekifogott fő művének, A Székelyföld leírásának.
Ő lett az első székely fotográfus, székelyföldi utazásain 18 kilogrammos kamerát hordott magával, a fényképeket helyben, üveglapokra hívta elő. Anekdoták is fennmaradtak, miszerint sok helyen azt hitték, ágyút cipel magával. 1871-ben országgyűlési képviselő lett, s gyakorlatilag egészen 1890-ben bekövetkezett haláláig, 19 éven keresztül képviselte a magyar országgyűlésben a székely érdekeket. „Célja az volt, hogy a székelységet kiemelje az elszigeteltségből, nagyon bántotta a székelyek elvándorlása is a szülőhazából, ez ellen is tenni szándékozott” – hangzott el az előadáson.
Úgy halt meg, mint Benedek Elek: a másnapi, országgyűlési beszédére készült, gyakorlatilag kiesett a toll a kezéből. Halálát övezően is szárnyra kaptak legendák, például, hogy az édesanyjától örökölt szejkefürdői birtokra felvett háziasszony, aki mellesleg több volt, mint háziasszony, apránként megmérgezhette. „Az mindenesetre tény, hogy ez a háziasszony Orbán Balázs halála után mindent összepakolt Szejkefürdőről, amit lehetett, csupán három jegyzetfüzetet hagyott ott. Az egyikben Szamos menti leírásokat is találtak, ami felvetette annak a lehetőségét, hogy készülhetett egy Székelyföldön kívüli leírása is Orbán Balázsnak” – mondta az előadó.
A közönség Orbán Balázs végrendeletéből is hallhatott részleteket: „Amint egész életem küzdelem volt a jóért, az igazságért, arra törekedem, hogy halálomból is némi haszon származzék a szegény magyar hazának, amelynek egész életem tevékenységét szentelem. Földi javaim egy részét, azt a részét, amely a leginkább szerzeményem, a hazai közművelődés és fajmegmentés oltárára szentelem. Családdal nem lévén megáldva, a magyar népet tekintem családomnak, s azt is kívánom fő örökösömévé tenni.” „Sajnos, ez az örökség is teljesen elherdálódott, amiben erősen közreműködött a testvér Ottó és rokonsága is” – összegezte Kápolnási Zsolt, megállapítva azt is, hogy bár úgy tűnik, a legendás székelyt kortársai jobban megbecsülték, mint mi, az utódai, mégis történnek próbálkozások, hogy Orbán Balázs emlékét a köztudatban az őt megillető helyre emeljék: a jelenben ilyen például a Székely Legendárium készülő animációs filmje, amelynek első részét az előadás végén levetítették.
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó). Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.
