Sajnos, most meg azt olvasom, hogy a válságkezelésért felelős uniós biztos, Hadja Lahbib azt mondta, az Európai Unió is iránymutatásokkal kívánja támogatni a tagállamokat (megmutatják nekik, hogy merre van az arra?), mert az Európai Unió pilléreit jelentő béke és biztonság nem garantált (!?). Fel kell készülnünk a legrosszabbakra (amikor a legjobbakra vártunk!), és készen kell állnunk a konfliktusokra, kiberbiztonsági fenyegetésekre, az információk manipulálására, a külföldi beavatkozásokra, az éghajlatváltozás miatti természeti katasztrófákra és más szörnyűségekre. Ezért aztán jó tanácsokkal látnak el, hogy a jelenlegi fenyegetettségek közepette minden esetben jól tudjunk reagálni.

Azt gyanítom, hogy tartjuk magunkat a régi latin mondáshoz, miszerint ha békét akarsz, készülj a háborúra. Mivel Európa erősen gyenge, a politikusok belátták, hogy fegyverkezni kell, ami sok pénzbe kerül. Az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen is megmondta: „Készülni kell a háborúra, ha el akarjuk kerülni… a háborút.”
Az egyszerű földi halandó meg azt hallja, hogy a fegyverkezésekre sokkal több pénzt kell költeniük a tagországoknak, mint korábban, mert az Egyesült Államok le akarja venni (óvó) kezét rólunk, akár el is viheti katonáit és atombombáit Európából, s nekünk aztán így saját magunknak kell megvédenünk magunkat. (Azt még pontosan nem lehet tudni, hogy kitől, de gondolom, az oroszoktól, kínaiaktól, Irántól stb., sőt, ha az Egyesült Államok így folytatja Európával a vámháborút, még az amerikaiaktól is.)

Mivel a pénz fegyverkezésre kell, hát kevesebb marad egyébre, mint egészségügy, tanügy, művelődés és egyebek, melyek a jólétet elősegítenék, ami miatt aztán az európai polgár háboroghat. Az élet drágulása miatti hőzöngését úgy lehet csillapítani, ha jól ráijesztenek. Erre a legjobb a háborúval való megfenyegetése az amúgy is beijedt adófizető polgárnak. Nem kell nagyon megijeszteni, csak egy kicsit, mondjuk, egy háromnapos háborúval, ami, ha tényleg bekövetkezne, akkor hosszabbacska is lehet (bár a mai modern atombombákkal akár órák alatt is el lehetne pusztítani az egész Földet.)

Ferenc József osztrák császár is azt mondta 1914 nyarán, amikor elindította az első világháborút, hogy a katonák hazatérnek a háborúból, mire a falevelek lehullnak, aztán ötször is lehulltak, mire hazaért, aki még életben maradt, pedig nem használtak olyan vegyszereket (Agent Orange-t), mint amilyent az amerikaiak a vietnami háborúban bevetettek, amitől a fák lombozatukat rögtön elvesztették.

De lássuk, milyen javaslatokkal állt elő az Európai Bizottság, hogy túléljük azt a kritikus három napot, amelyek után elméletileg boldogan és fütyülve léphetünk tovább és élhetjük normális életünket.

A NATO-főtitkár Mark Rutte különben azt mondta, hogy Oroszország jelenlegi rakétatechnológiáját tekintve, „tíz perc a különbség egy Varsó és egy Madrid elleni támadás között”. Ezek szerint nem kell három napot várnunk, lehet, hogy három óra alatt oldódik meg a probléma, beleértve egy atomtámadás viszonzását is.

Macron francia elnök is megmondta, hogy atomtölteteit szívesen bocsátja az európai országok rendelkezésére, így kölcsönösségi alapon azok is lehetnek ellenséges atombombák célpontjai. Mark Rutte azzal is vigasztal, hogy más országoknak is kell erősíteniük biztonságukat, nem csak nekünk itt, a keleti szárnyán a NATO-nak, és úgy is kell nekik, mert eddig keveset költöttek fegyverkezésre. (Például Németország.) Kevés a katona is, de van remény számuk növelésére, mert például Dánia besorozza a nőket is a hadseregbe.

De foglalkozzunk inkább azzal, hogy mit kell 72 órára felhalmoznunk azért, hogy biztonságban érezhessük magunkat. (A zárójelben írottakat ne tessenek komolyan venni!) Legjobb, ha kinézzük a pincét, ahová háborús konfliktus vagy természeti katasztrófa esetén, ha omlik a ház a fejünkre, el tudunk bújni. (A kamrából oda legjobb levinni a szorgalmas háziasszony által télire elrakott dolgokat, és akkor élelmezésünk részben megoldódik, s ha egyebet nem is, de savanyúságot nyakra-főre tudunk enni.) Elemes rádiót vigyünk magunkkal, hogy tájékozódni tudjunk a hírek alapján (de ellenséges adókat nem ajánlatos hallgatni, mert azok félrevezetnek). Elsősegélycsomag is jó, ha van, mert soha nem lehet tudni, mi történhet (hátha valakit elsősegély-elnyújtásban kell részesíteni). Késeket is tartsunk kézügyben (ha netán sürgősen meg kell műteni valakit, hát legyenek szikék helyett legalább kések). Svájci bicskát tartsunk a zsebünkben. (Már csak azért is, mert van rajta dugóhúzó, így egy-egy üveg bort ki tudunk nyitni a pincében.) Ajánlják még, hogy egyszerű szerszámokat is vigyünk. (Így meg tudjuk javítani a rég elromlott, pincében hányódó gépeinket, amelyekre addig nem volt időnk.) Telefontöltő szükséges (és legjobb, ha generátort is viszünk, mert ha elveszik a villanyt, nem lesz honnan tölteni.) Palackos vizet és poharakat (biztosan azért, hogy nehogy megfertőzzük egymást). Az üres palackokat gyűjtsük és később váltsuk vissza. Azt tanácsolják, hogy napjára személyenként három liter vizet számítsunk, kettőt inni, egyet mosakodni (de ha a víz helyett például sört iszunk, akkor egy liternél többet is elfürödhetünk).

A szemüvegről se feledkezzünk meg (hadd lássunk tisztábban a jövőbe), és a fontos gyógyszerekről se. (Gutaütés és szívinfarktus ellenit feltétlen vigyünk magunkkal!) Recept és készpénz is legyen nálunk, hogy ha eltelik a 72 óra, és netán meghosszabbítják a vészhelyzetet, tudjuk újra feltölteni készleteinket. Kell vinni kártyát és sakkot is (unaloműzésre?). Legyenek nálunk fontosabb dokumentumaink (mert soha nem lehet tudni, nem igazoltatnak-e és nem néznek-e ellenséges ügynöknek). Szárított ételeket, konzerveket, kekszet, csokoládét, de ne fagyasztott dolgokat vigyünk, mert lehet, hogy nem lesz villany.

A székely ember legjobb, ha visz kenyeret, szalonnát, hagymát, szíverősítőnek pálinkát, puliszkalisztet, tartós UHT-tejet, túrót a túrós puliszkához. Gyufát is ajánlanak vinni, így a felesleges holmikat meggyújtva egy tüzecskét lehet rakni, ahol megfő a puliszka. És akkor vigyünk pityókát is, amelyet meg tudunk sütni. Vécépapírt sem árt vinni, hogy legyen, ha berezelünk. (Emlékszem, hogy mennyien vásárolták, amikor kitört a koronavírus-járvány.) Meleg ruhát szintén vigyünk, de gondolom, csak télen. Nyáron inkább a fürdőruha a kellemesebb viselet. Legjobb, ha visszük magunkkal előre kitöltött halotti bizonyítványunkat is, mert lehet, hogy szükség estén nem lesz, aki intézze a papírügyeket.

Azt is tanácsolják, hogy atomtámadás estén jól csukjunk be ajtót, ablakot. Azt nem hallottam, hogy azt mondták volna, tegyünk beléjük golyóálló üveget, pedig az sem jönne rosszul. Hátha a légnyomás nem töri be vagy ki.

Megemlítem, amit már sokan tudnak (hátha mégis van, aki nem ismeri), hogy mi a legjobb atombomba-támadás esetén. Hát vegyünk magunkra egy fehér lepedőt, és menjünk csendesen a temető felé. Azért csendesen, hogy ne keltsünk pánikot.

Jó lesz idejében beszerezni a fehér lepedőt is, mert ha így mennek tovább a béketárgyalások, lehet, hogy felvásárolják az előrelátók, arra számítva, szükség lehet azokra, vagy jobbik esetben elhasználják fehér zászlónak a megadáshoz a háborúzók, így mindenképp hiány lesz ezekből is.

Mi kerüljön a bőröndbe? Fotó: Pixabay.com