Bűnösnek mondta ki a francia bíróság Marine Le Pent, a Nemzeti Tömörülés (NT) politikusát, amiért a párt 2004 és 2016 között az Európai Parlamentet megkárosítva fiktíven alkalmazott asszisztenseket az EP-képviselőik mellé. Négy év börtönre, ebből két év letöltendő szabadságvesztésre és közhivatal viselésétől való ötévi eltiltásra ítélte tegnap egy párizsi bíróság.
A vádak szerint Le Pen EP-képviselőként, majd pedig pártelnökként részt vehetett abban a sikkasztásban, amely során pártja az Európai Parlamenttől asszisztensekre kapott pénzt illegálisan a pártot Franciaországban segítők – többek között Le Pen testőrének – kifizetésére használta, akik aztán alig vagy egyáltalán nem is dolgoztak az RN EP-képviselői mellett.
A vádak felsorolásánál a bíró, Bénédicte de Perthuis az ítéletet azzal magyarázta, hogy bebizonyítást nyert, hogy az így alkalmazott „asszisztensek” valójában nem az EP-képviselőket segítették, hanem magának a pártnak dolgoztak Franciaországban. Nem az asszisztensek munkájának összevonásáról volt szó, hanem a képviselők költségvetésének összevonásáról. „Tisztázzuk: senki sem a politikában való részvétele miatt áll a bíróság előtt, nem ez a kérdés. A kérdés az volt, hogy a szerződéseket teljesítették-e vagy sem” – magyarázta Bénédicte de Perthuis.
A büntetést végül az ítélethirdetés után közel másfél órával később szabta ki De Perthuis: négy év börtönbüntetésre ítélte a Nemzeti Tömörülés egykori elnökét, amiből két év felfüggesztett, két év pedig házi őrizet, valamint azonnali hatállyal öt évre eltiltotta a választásokon való indulástól, emellett pedig százezer euró bírság megfizetésére kötelezte az egykori pártelnököt – az ügyészség egyébként öt év börtönbüntetést, 300 ezer euró bírságot, valamint a választásokon való indulásának ötéves eltiltását kérte a bíróságtól Le Pen kapcsán.
A bíró minden vádlottat azonnali hatállyal eltiltott a választásokon való indulástól, Marine Le Pen még a büntetés kihirdetése előtt szó nélkül kiviharzott a tárgyalóteremből, így a Nemzeti Tömörülés arca személyesen meg sem hallgatta, milyen büntetés vár rá. Ehelyett sajtóhírek szerint pártelnökéhez, Jordan Bardellához igyekezett, hogy megbeszéljék a következő lépést.
A tavaly nyáron szerzett parlamenti mandátumáról egyébként nem kell lemondania, de a következő elnök- és parlamenti választás idején nem indulhat Le Pen.
Rajta kívül másokat is hasonló büntetésre ítéltek, de Le Pen büntetése a legsúlyosabb, mert egyrészt 2011-től ő volt a pártelnök és ő is fenntartotta ezt a már egyébként 2004 óta működő rendszerszerű sikkasztást.
A bíró az eltiltást azzal magyarázta, azt szükségesnek látta, mivel így lehet biztosítani, hogy a választott képviselők és a többi vádlott ne részesüljenek kedvezményes elbánásban. Ez azt jelenti, hogy hiába volt jó esélye Le Pennek, hogy a 2027-es elnökválasztáson végre áttörje a pártja számára az üvegplafont, és győzzön, végül el sem indulhat a választáson.
Igaz, Le Pen több mint valószínű, hogy fellebbez majd a döntés ellen, de így sem biztos, hogy a két év múlva esedékes elnökválasztásig az ügy lezárulna, és ezúttal nem tiltanák el a választásokon való indulástól.
Marine Le Pen és a Nemzeti Tömörülés a tárgyalás során, valamint az ítélethirdetés előtt is boszorkányüldözésnek nevezte a párt ellen indított eljárást, tagadta a vádakat, és hogy a vádlottak törvényt szegtek volna, az egész eljárást pedig a demokrácia elleni támadásnak nevezte.
A Nemzeti Tömörülésnél egyértelműen úgy számoltak, hogy 2027-ben a párt arca, Marine Le Pen lesz az elnökjelöltjük, Le Pennek pedig jó esélye is lenne arra, hogy ő kövesse Emmanuel Macront az Élysée-palotában: az elnökválasztás előtt több mint két évvel Le Pen vezeti a közvélemény-kutatásokat, így valószínűleg könnyűszerrel bejutna a második fordulóba, ahol a kutatások szerint a többi potenciális elnökjelölttel szembeni versenyben is győzedelmeskedhetne.
