Romániában egyre nagyobb teret nyernek a nacionalista és soviniszta erők, ami a kisebbségben élő nemzeti közösségek számára különösen aggasztó fejlemény. Bár Călin Georgescu alkotmánybírósági kizárása időlegesen enyhítheti a feszültséget, a gyűlöletbeszéd és a szélsőséges eszmék továbbra is terjednek. Adná magát a kérdés, hogy a romániai kisebbségi közösségek képesek-e összefogni e tendenciák ellen, ám az erdélyi német és magyar képviselőkkel folytatott beszélgetések azt mutatják: az együttműködés lehetőségeit jelentősen megnehezíti Klaus Iohannis elnök magyarsággal szembeni hol közömbös, hol kimondottan elutasító politikája, amely árnyékot vet a szász–magyar kapcsolatokra is.
Vonzó a német nyelv
A német kisebbségek helyzetének megértése során fontos az intézményi szintről indulni, így Józsa Benjamint, a Deutsche Forum ügyvezetőjét kérdeztük a szervezet működéséről és a német közösségekért folytatott munkáról.
A Deutsche Forum Nagyszebenben 1989 decemberében alakult, közvetlenül a rendszerváltás után. Célja a helyi német kisebbség érdekképviselete, kulturális örökségének megőrzése és a közösség társadalmi-politikai szerepvállalásának erősítése volt. „A Deutsche Forum elsősorban a német nyelv oktatásában és ápolásában játszik szerepet, illetve másodsorban igyekszünk a politikán keresztül érvényre juttatni az akaratunkat és képviselni a közösségünk érdekeit” – mondta el Józsa Benjamin.
Hozzátette: büszke arra, amit a német oktatáson keresztül tudtak adni a német közösségnek. Bizonyos felmérések szerint a román középiskolai diákok 60 százaléka szerez érettségit a tanulmányai végén, ez a mutató a német tannyelvű intézményekben 90 százalék fölött van. Ennek következtében számos esetben választják a román diákok és szülők a német nyelvű iskolákat. Az oktatás fejlesztése és a nem német nyelvű lakosság taníttatása elmélyítheti a lakosság közötti kulturális kapcsolatot és segít az együttélésben.
Nem ismerik egymás tevékenységét
Az erdélyi kisebbségek együttműködve sokkal többre lehetnek képesek, mint külön-külön. Számos olyan helyzet adódhat, amikor a magyar és a német közösség azonos célokat tűz ki, ám a siker gyakran az összefogáson múlik. Ebben fontos szerepet játszhat a Deutsche Forum és az RMDSZ közötti – akár valós, akár vélt – együttműködés. „Intézményi szinten sajnos ritka az együttműködés. Többször is mi kerestük az RMDSZ-t, és amikor mi kezdeményeztünk, tudtunk is együtt dolgozni. Viszont amióta itt vagyok, nem tapasztaltam olyat, hogy az RMDSZ maga kezdeményezett volna” – jelentette ki a Deutsche Forum ügyvezetője.
Józsa Benjamin hozzátette, az RMDSZ részéről tapasztalható passzivitást jól mutatja az is, hogy a Deutsche Forum épületében már húsz éve nem járt magyar csoport. Többek között azért, mert az RMDSZ nem szervez ide látogatásokat, és nem vesz részt aktívan a Deutsche Forum életében. A két szervezet nem tud egymás működéséből tanulni, és az RMDSZ tagjai sem ismerik igazán a Forum tevékenységét, kezdeményezéseit és működési modelljét.
Tamás Sándor az MCC-s diákokkal találkozik. Fotó: Facebook / Tamás Sándor
Csalódás volt a kisebbségi államfő
Igyekeztünk megkérdezni az RMDSZ részéről Tamás Sándort, Kovászna Megye Tanácsának elnökét. Többek között elmondta, Kovászna megyében nincs annyi német, hogy együttműködés szülessen, de azt is hozzátette, hogy Klaus Johannis államelnök kisebbségi politikája hatással volt az intézményi szintre.
„Tíz év alatt, amióta Klaus Iohannis van hatalmon, jelentősen megromlott a két közösség kapcsolata, mivel a magyar kisebbségeknek ő teljesen hátat fordított” – mondta Tamás Sándor, aki szerint a volt román elnök a nemzetközi politikában azt az álláspontot képviselte, miszerint Romániában a kisebbségi problémák meg vannak oldva azzal, hogy egy nemzeti kisebbségből választott elnök vezeti az országot.
Józsa Benjamin kiemelte, hogy egy kisebbségből megválasztott elnök páratlan példa volt Európában, viszont a kisebbségi politika és annak hibái gyakran a német közösségen mint egészen csattantak, ez is alááshatta a két közösség közti együttműködés lehetőségét.
Hidak
Nagyszebenben az A Híd – Szebeni Magyarok Egyesülete végez kulturális közösség-összetartó munkát. Az egyesület 2004-ben jött létre, alapító dokumentumában olyan gondolatok szerepeltek, hogy „Mi, a szórványban élő erdélyi magyarok, ha itt akarunk maradni ebben az országrészben, akkor csak magunkra számíthatunk.”
Megkérdeztük Serfőző Leventét, aki A Híd egyesület alapító elnökeként végez közösségépítő munkát, hogy miként látja a német közösségekkel való együttműködést, illetve milyen kilátásaik vannak a szórványban élő magyaroknak, különösen Nagyszebenben. Kiemelte, hogy alapvető történelmi különbségek lehetnek a két nemzetiség között, ha csak a kiegyezés korabeli oktatáspolitikára gondolunk, de ő mindenképpen bizakodva és nyitottan áll a nagyszebeni német közösséghez. „Ők inkább a saját kulturális terüket töltik meg, ritkán van átjárás a két szervezés között. Ennek ellenére előfordult már német–magyar közös könyvbemutató, (...) nem nehéz együttműködni, csak neki kell állni, sokkal pontosabbak és precízebbek, mint mi, sokat tudunk egymástól tanulni” – tette hozzá.
Kérdeztük továbbá a Deutsche Forum által felvetett problémáról, miszerint a magyar közösségek méretükből adódóan nem nyitnak a kisebb közösségek felé, így a németek felé sem. „Szerintem tévednek, sőt, az egyik legjobb példa, hogy együtt szilvesztereztünk ebben a teremben, a kolozsvári Operettissimo Együttes játszott német darabokat, a szászok azóta kérik, hogy szervezzünk újabb hasonló alkalmakat” – válaszolta, majd felhívta a figyelmet, hogy a korábban már említett irodalmi együttműködésekre utalva gondolja azt, hogy a kezdeményező szerepet inkább a magyar közösségek töltik be.
Serfőző Levente. Fotó: Bence Bianka
A fiatalokat zenés-táncos alkalmakkal lehet leginkább bevonni a közösségbe. Ezek általában hétvégén kerülnek megrendezésre, hogy minél szélesebb közönség tudjon rajtuk részt venni. A probléma ezzel csupán annyi, hogy ezek nemzetiségenként külön-külön táncházakat jelentenek. „Ez nagy probléma a fiatalok szemszögéből, hogy mindenki csak a saját köreiben szervez táncházakat, pedig ha vegyítenénk ezt, sokkal közelebb kerülne egymáshoz a két közösség, és tanulhatnának egymástól” – fejtette ki Serfőző Levente, aki szerint az RMDSZ nem támogatja kellő mértékben a szórványban élő magyarokat. Említette, hogy a német–magyar könyv kiadására is csak sokadik próbálkozásra sikerült támogatást szereznie.
Megkérdeztük Tamás Sándort, hogy mi ebben az RMDSZ álláspontja. Válaszában alaptalannak nevezte az állítást, és kiemelte az RMDSZ szórvány felzárkóztatására irányuló programját. A program részletes és átfogó kulturális intézkedésekkel igyekszik összetartani és megerősíteni a helyiek közösségét.
„Az RMDSZ támogatja A Híd egyesületet, továbbá Kovászna Megye Tanácsának is az egyesülettel van a legnagyobb együttműködése a szórványban. Mindezek mellett most hirdettük meg a felzárkóztató programunkat, mely lépésről lépésre igyekszik segíteni a szórványban élő magyarság helyzetét” – fejtette ki Tamás Sándor.
A fentiek, továbbá minden megkérdezett érintett elmondása alapján kijelenthető, hogy a két nemzeti kisebbség részéről megvan a szándék az együttműködésre, viszont ez jelenleg nagyon alacsony szinten történik meg. A közös célok és a kommunikáció segíthet hozzá a kölcsönös és előremutató együttműködés létrejöttéhez, ami garantálhatja a kisebbségben élő nemzeti közösségek identitásának megőrzését Erdélyben.
Nyuli Szabolcs Keve
(A szerző az MCC Médiaiskolájának hallgatója. A cikk az MCC hallgatóinak terepgyakorlata idején készült, mely a Háromszék napilappal partnerségben zajlik.)
