A kétszázötven éve megnyitott kolozsvári Orvos-sebészeti Tanintézetről, a penicillin kultúrtörténetről is szó lesz a múltbéli visszapillantóban, de az orvostudomány legújabb eredményeit, a kísérleti orvostudományt is bemutatják az Erdélyi Múzeum-Egyesület és a kolozsvári Akadémiai Bizottság társszervezésében ma kezdődő, három napig tartó 33. tudományos ülésszakon a kovásznai Clermont Szállóban. Az eseményről dr. Albert Andrást, a szervezőbizottság elnökét kérdeztük.
Szinte nincs olyan területe az orvostudománynak, gyógyszerészeti és fogorvosi szakmának, amelyről ne szólnának az előadások, kerekasztal-beszélgetések, de az egyes részterületek eredményeiről is tartanak beszámolót, és nem maradnak el a továbbképző jellegű ismertetők sem. Gyermekgyógyászat, pszichiátria, ideggyógyászat, ortopédia, fogorvostudomány, labordiagnosztika, mikrobiológia, aneszteziológia és intenzív terápia, nőgyógyászat, sebészet, patológia, kísérletes orvostudomány, kardiológia, szemészet, gyógyszerésztudomány, belgyógyászat és endokrinológia, orvos- és gyógyszerésztörténet szerepel a szakosztályok programjában, műhelymunkát tartanak a dermatológiai, sebészeti, fül-orr-gégészeti szakterületen. Terítéken lesznek ritka betegségek, allergológiai kórképek, sportsérülések, az egyre inkább elterjedt Parkinson-kór, de szóba kerül a szakmai kiégés is, valamint a sokszor felvetődő kérdés: mi a jobb (egyéni) megoldás egy adott beteg számára?
Együtt a betegért
A diagnózis felállítása és a kezelés/gyógyítás érdekében az interdiszciplináris látásmódot kívánják népszerűsíteni, ez köszön vissza a gyermekgyógyászati szakosztály ma délutáni ülésein is, ahol endokrinológia, kardiológia, allergológia, szemészet szemszögéből világítanak rá a különböző betegségekre annak érdekében, hogy általános áttekintőt kapjon a résztvevő – hangsúlyozta Albert András. Úgy gondolják, a családorvosoknak sok esetben segítség lehet, hogy a társszakmákba is belelátnak, ezáltal jobban meg tudják ítélni, hogy egy adott esetnél mi a következő lépés, kit kellene megszólítani, ez a lényege a közös szakosztályoknak – mondotta.
Az EME évi tudományos ülésszaka az egyedüli olyan konferencia, ahol több szak jelenik meg, teljesen interdiszciplináris, itt minden van, éppen azért, hogy lássák az egész embert – szögezi le Albert András. Szerinte a program alapján mindenki eldöntheti, hogy mi érdekli egy másik szakterületről, a továbbképző jelleg ettől lesz erős. Mindenki eldönti, hol kell tovább építenie a szövetséget más szakorvosokkal a betegei érdekében. A további megbeszélések a közösségi programokra hárulnak – tette hozzá.
Kérdésünkre, miszerint milyen arányban vesznek részt fiatal szakorvosok az ilyen jellegű szakmai eseményeken, Albert András elmondta, fiatal kollégái elsősorban a szakmai területükön kívánnak bizonyítani, a szakterületeik legspecifikusabb szakmai összejöveteleire járnak el. De a cél az lenne, hogy ők is részt vegyenek az erdélyi orvoslás legrangosabb fórumán, az EME-ülésszakon, ahol a közösségben és interdiszciplinaritásban érdekeltek vannak jelen – mondotta Albert doktor.
Az ülésszak alkalmával átadják az Erdély hírneves orvos tanára, egyetemszervezője és közéleti személyisége nevének és emlékének megörökítésére létrehozott Csőgör Lajos-díjat (1904–2003) és a Lencsés György Ars Medica díjat (Lencsés György 1577-ben megjelent Ars Medica című műve az első tudományos rendszerezésű, az emberi test egészére kiterjedő magyar nyelvű orvosi munka). A konferencia résztvevői szombaton Sepsiszentgyörgy építészeti és kulturális örökségével ismerkednek.
