Az ünnep kapcsán Kozma Ferenc pasztorális tanácsadóval, addiktológiai konzultánssal, a támogatói csoport létrehozójával és vezetőjével beszélgettem az országos találkozóról a 15 év nehézségeiről, örömeiről és kihívásairól.

– Ez a találkozó egyben a helyi közösségnek, a Sepsiszemerjai Támogató Csoportnak az ünnepsége is. Tavaly tartottuk a csoport fennállásának 15. évfordulóját, de azt gondoltuk, hogy ilyen nagyobb méretű rendezvényt is szeretnénk közösen a meglévő erdélyi támogató csoportokkal. Ezt egybekötnénk a Bonus Pastor Alapítvány regionális találkozójával. A szervezésbe beszállunk mi is, az alapítvány is és a bennünket befogadó szemerjai református egyházközség is, így hármas rendezésben jön létre az esemény. Újdonság, ilyen még nem volt. Eddig mindig csak az alapítvány kapcsolódott be a szervezésbe.

Közel 500 személy a 15 év alatt

– Egyrészt büszkék vagyunk arra, hogy megéltük ezt a 15 évet. Elég hosszú és nehéz volt ez az út. Nem volt egyszerű közösséget építeni, nem volt egyszerű megtartani a meglévő közösséget. Éppen most készül egy úgynevezett statisztika, nagyon sokan megfordultak nálunk. Ezelőtt öt évvel azt mondtuk, hogy olyan 250–300 ember járt nálunk. Most már tudjuk, közel 500 személy, ami elég szép szám. Ha azt nézzük, hogy milyen mozgás volt úgy általában az erdélyi közösségeknél, mi arra is büszkék lehetünk, hogy elég sokan látogatták a közösségünket az évek során. Nagyon sok embernek tudtunk segíteni. Nemcsak a támogatócsoportban való részvétel volt a fontos, hanem az is, hogy felkészítsük, biztassuk ezeket az embereket arra, vegyenek részt a különböző terápiás programokon. Ilyenképpen voltak a rövid, 12 napos programok, a súlyosabb eseteket a magyarózdi drogterápiás központ felé irányítottuk. Elég sokaknak sikerült onnan szabadon kijutnia. Mert azt nem lehet mondani, hogy ebből a betegségből ki lehet gyógyulni, ez már köztudott, de legalább lehet szabadon élni. Ez a fő cél minden egyes érintett számára. Nemcsak nekik, hanem a hozzátartozóiknak is. Mert a legtöbb esetben a hozzátartozók azok, akik felkeresnek. Mondjam azt, hogy tízből hét esetben, tehát hetven százalékban a hozzátartozók közül hív fel valaki, hogy segítséget kérjen.

Három csoport, egyesület, szakemberek

Az évek hosszú során nagyon sokat gondolkoztunk azon, hogyan tudnánk támogatni a tagjainkat. Ennek eredményeként lassan kialakultak a közösségen belül más csoportok is. A hozzátartozói csoport mellett idén januártól indítottunk egy fiatalokkal foglalkozót is. Tehát most már három csoportot működtetünk: keddenként a támogatói és hozzátartozói csoportot, minden második hétfőn pedig a fiatalok csoportja találkozik a szemerjai református egyház könyvtártermében. Létrehoztuk a Pro Absztinencia Egyesületet, hogy hatékonyabban tudjunk dolgozni. Itt van bejegyezve Kovászna megyében. Ez gyakorlatilag egy „leányvállalata” a Bonus Pastor Alapítványnak. A cél, hogy közösen tudjunk szervezni programokat Kovászna megyében is és hogy hatékonyabban tudjuk a jelenlétünket éreztetni. Ezáltal is bátorítani szeretném azokat, akik ilyen problémával küszködnek, akik keresik a kiutat az alkoholizmusból, a szerencsejátékokból, a kábítószerek világából és egyéb függőségekből: jöjjenek és próbálják meg, hiszen mi tudjuk bizonyítani, hogy hány embernek segítettünk... vannak példaképek, és lehet őket követni.

– Az ötszázas látogatottsági szám Sepsiszentgyörgyről és környékéről gyűl össze?
– Az egész megyéből. A támogatócsoportunkat nem szabályoztuk le, csak Sepsiszentgyörgyre vagy a környékre, hanem gyakorlatilag az egész megyére figyelni próbálunk. Van még egy kisebb támogatói közösség Kézdivásárhelyen is, de általában a jelentkező tagok döntik el, hogy hova mennek. Néha jönnek Csíkszeredából, Brassó megyéből is; van, aki minket óhajt. Azt mondhatnám, azért a résztvevők kilencven százaléka Kovászna megyéből jelentkezik. Ide fejlődtünk az elmúlt 15 év alatt. A támogató közösség bevont néhány szakembert is, akik segítik a munkánkat: Scurtu Lenke, Göncze Mihály, Gazdag Levente, Bagoly Emese. Azt gondolom, hogy minden egyes régebbi tagunk, aki részt vesz ebben a szolgálatban, említést érdemel, de elég hosszú lenne a felso­rolás...

Nyári tábor a Gyimesekben

A fiatalok csoportja

– Említetted a fiatal csoportot. Hogyan sikerült őket megfogni, milyen problémákkal küszködnek?
– Úgy indultunk neki, hogy kértük a sepiszemerjai református közösség további támogatását, hiszen egy új csoport indítása azzal is jár, hogy kell egy hely, ahol a fiatalok találkozzanak. Ezt a támogatást megkaptuk tőlük, illetve kértük a Megyei Gyermekjogvédelmi Igazgatóság segítségét is. Mi hivatalos formában indítottuk el. Azokat a fiatalokat céloztuk meg, akik hátrányos helyzetben vannak: egyrészt a Gyermekjogvédelem kihelyezett otthonaikból, illetve követjük azokat a diszfunkcionális családokat is, ahol veszélyeztetett korosztály van 12 éves kortól 20 éves korig. Ők kéthetente hétfőnként találkoznak. Nem úgy akartuk meghirdetni, mint függőségben szenvedő gyerekeknek vagy fiataloknak, hanem általánosan. Amúgy is tudjuk, hogy minden egyes serdülő fiatal kipróbál mindent. Vannak már említésre méltó esetek is, s akkor már be kellene avatkozni, de még nem tart ott senki. A cél az, hogy ezeknek a fiataloknak valami olyan alternatívát adni a kezükbe, ami eltávolítja őket a függőségek világától. Úgy is fogalmazhatnék, hogy ez egy prevenciós csoport a fiatalok számára. Amúgy mindenről beszélünk, nemcsak függőségekről, hanem az élet nagy dolgairól, veszélyeiről is. Erre a szolgálatra hála Istennek sikerült kapni egy fiatal hölgyet, aki nagyon lelkes, aki őket vezeti. Ért a fiatalok nyelvén, hiszen maga is 25 éves. Örülünk neki. Egy kicsit új színt is hozott a közösségünkbe.

Tervek, országos rendezvény

– Az egyesületünk működése nem csak a heti találkozókról szól, hogy ezeket a csoportokat működtesse. A megelőzésben szeretnénk a jövőben leginkább dolgozni. Létrehoztunk már egy prevenciós csoportot is. Kidolgozás alatt van egy terv, miként tudjuk kivitelezni. Főleg a közösségben élő gyerekeket figyeljük iskolákban, otthonaikban stb. Ezen dolgozunk, illetve továbbra is támogatjuk a közösségi programokat, amik vannak. Táborokat szervezünk, a tagjaink számára meg különböző szórakoztató, feltöltő programokat tartunk évente több alkalommal. Ez is a működésünkhöz tartozik. Előzetes egyeztetés alapján (0757 489 778) ambuláns terápiát is tartok a Gyárfás Jenő utca 5. szám alatt, ahol lelkigondozást, illetve addiktológiai és pasztorális tanácsadást lehet igényelni.

Az országos rendezvény helyszíne a Gyöngyvirág utcai Református Egyházközség lesz, ahol már egyszer szerveztünk eseményt. Tehát nem ismeretlen számunkra és az alapítványnak sem. Készségesen befogadtak. Pénteken áhítattal kezdődik, majd a hivatalos köszöntések után lesz egy rövid visszatekintő az elmúlt 15 évre, hálaadással együtt. Ezután a hivatalos téma felvezetésére kerül sor. Másnap, szombaton a meghívott előadók fognak a magányról és szenvedélyről beszélni. Nagyon mély téma. Kevesen tudják azt, hogy a kettő együtt jár. Egy szenvedélybeteg magányos tud lenni az aktív szerhasználat ideje alatt, de még utána is. A magány a szenvedélybetegség velejáróra. És az egyik legnagyobb veszélyforrás. Még a szabadultak számára is. Ezért igen fontos, hogy minél többet beszéljünk róla, és keressünk kiutat ezekből a helyzetekből. Közel 110–120 emberre számíthatunk ezen a hétvégén. Az ország legtávolabbi részéről, régiói­ból is fognak jönni: Szatmárról, Marosvásárhelyről, Kolozsvárról, Székelyudvarhelyről, Csíkszeredából, Brassóból, sőt, Debrecenből is érkeznek vendégek. Vasárnap a szolgálat része lesz a közös ima. Záróakkordként istentiszteleteken veszünk részt a Gyöngyvirág utcai és a vár­templomi református templomban, az unitárius templomban, illetve szentmisén az Állomás negyedi Szent Benedek-templomban, ahol hirdetni fogjuk programjainkat, és egy-egy érintett személy tanúságtétele is el fog hangzani.