Baróton a Tortoma Önképzőkör hétfő esti előadásának témája a Nemzetközi Roma Naphoz kapcsolódott, így a meghívott előadó, András Loránd roma származású Hargita megyei önkormányzati képviselő arról értekezett, mi a teendő a romák jelenlegi társadalmi helyzetével, hogyan lehetne azon javítani, miért vannak előítéleteink a romákkal szemben, amelyek nehezítik a cigányság érvényesülésének lehetőségét.
Mindenekelőtt leszögezte, hogy használhatjuk akár a roma, akár a cigány szót, közössége válogatja, hogy melyiket tartja éppen alkalmasnak, de egyik sem sértő, lekicsinylő számukra. „Nem ez a cigányok legnagyobb problémája” – állapította meg. A cigányság pontos számát sem lehet tudni, mert a népszámláláskor cigánynak, magyarnak vagy éppen románnak egyaránt vallják magukat. Egyes mutatók szerint Kovászna megyében 2016-ban 28 ezer cigány származású ember élt, magyarul beszélő romákat Romániában a Partiumban és Székelyföldön találhatunk, akik a magyarul (is) beszélő romániai állampolgárok mintegy 10 százalékát teszik ki.
Politikai érdek, vélekedett, hogy népszámláláskor minden cigány ember vallja magát magyarnak, de változik a helyzet, amikor a cigányok jogairól kell beszélnünk. Akkor már egyik sem magyar, hanem mind cigány, és ekképpen is bánnak vele az állami intézményekben: másodrendű állampolgárként – világított rá a roma közösség egyik problémájára.
„A romániai cigányság 80 százaléka a létminimum alatt él, egyharmadának nincs vezetékes vize, egynegyedéhez nincs bevezetve a villanyáram, és ugyancsak egynegyede egy héten egyszer éhesen fekszik le” – vázolta a főbb gondokat, kiegészítve azokat azzal a megállapítással, miszerint Romániában a magyar kisebbség nemhogy támogatná a cigányságot mint kisebbséget, hanem éppen ellenkezőleg, nagyobb nyomást gyakorol rá, mint a többségi nemzet. Nagyon rosszulesik ezt megtapasztalni, de ez a valóság, hangoztatta, hozzátéve, hogy ez a realitás nagyon sok feszültség forrása. Az elmúlt 30 évben például csak Hargita megyében 15 olyan pogromszerű eseményre került sor, melyeknek elszenvedői cigányok voltak. Azt is kijelenthetjük, folytatta, hogy a cigányokat érintő szegregáció (elkülönítés) egész Erdélyben jelen van, annak ellenére, hogy az érvényben levő oktatási törvény az etnikai alapú szegregációt Romániában bűncselekménynek minősíti. Másrészt az is megállapítható, hogy ott, ahol a cigány gyermekek elkülönítve tanulnak, azokban az osztálytermekben az oktatás szintje alacsonyabb, a felszereltség gyengébb – vázolta.
A számos felvetett probléma után arra is kitért, hogy mi lehetne mindezekre a megoldás. Úgy vélte, a rendszer inkább „a ne csináljunk semmit” állapotot bátorítja, a változáshoz több nyitottság kellene, más szemlélet és hozzáállás, az ide vezető út viszont hosszú és göröngyös.
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó). Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.
