Gazda József művészettörténésznek a baróti Tortoma Kiadónál megjelent, a háromszéki származású vagy a Háromszékhez kötődő képzőművészeket számba vevő kötetét mutatták be kedd délután a Székely Nemzeti Múzeumban nagyszámú érdeklődő jelenlétében.
A közönséget és a meghívottakat köszöntő Vargha Mihály, a Székely Nemzeti Múzeum igazgatója után Demeter László ismertette az általa vezetett Tortoma Kiadó kiadványait, megjegyezve, hogy ez idáig 227 könyvet jelentettek meg, a kiadó életében a tavalyi év rekordnak számít, 2024-ben ugyanis 36 kötettel gazdagították a magyar könyvpiacot. Ízelítőül legfrissebb kiadványaikból mutatott be néhányat, majd a Háromszéki Tékát ismertetve elmondta, a sorozatot azzal a céllal indították, hogy bemutassák azt, amit a háromszékiek letettek a magyar vagy éppenséggel az egyetemes kultúra asztalára. A 35 kötetesre tervezett sorozatból ez idáig nyolc könyv jelent meg, a Háromszék képzőművészete a 28-as sorszámot viseli.
A maga során Gazda József előadásnak beillő felszólalásában ismertette, Háromszék művészete mindig is érdekelte, sok töprengés után arra a következtetésre jutott, Székelyföld e kisrégiójának művészete jobban benne volt a művészet sodrásában, mint a szomszédos megyék, sőt, Baász Imre idekerülése után Románia művészetének nagy központjai közé lépett elő, Bukarest és Temesvár után. Mint elmondta, a könyvet a kiadó felkérésére írta meg, és az elmúlt két és fél év élete igen szép emlékű periódusává vált, ez idő alatt átélte, milyen sokszínű lehet a képzőművészet. „Büszkék lehetünk rá, hogy a megye ilyen teremtő erővel rendelkezik” – jelentette ki Gazda József. A képzőművészet fejlődését számba véve kiemelte, Háromszék képzőművészete hihetetlenül fellendült az utóbbi két században, s bár nem volt itt népes művészeti kolónia, mindig akadt kiemelkedő tehetség, Barabás Miklóssal kezdődően, Gyárfás Jenővel folytatódóan, akik egyfajta sodrást adtak a művészetnek. Később a kommunizmus korának „tévedése”, hogy fellendülhetett a művészet, a rendszer a hazugságok, az embertelenségek kora volt, melyben megkívánták, hogy a művész is talpnyaló legyen, emiatt felszaporították számukat, többek közt olyképp is, hogy neves művészeket küldtek vidékre újabb tehetségek felfedezésére. A kommunisták szándéka azonban nagyon kis mértékben sikerült, mert bár a kor kiszolgálást kívánt meg, ez a művészet jellegéből adódóan a szembefordulást váltotta ki az alkotókban.
A kötetről szólva elmondta, a Háromszék képzőművészetében 152 művészarc rajzolódik meg, természetesen szubjektív módon, néhányukról hosszabban, másokról rövidebben írt. Ennek magyarázata, hogy van a művészetnek rejtettsége is, valami sugallat miatt az értékelő számára egyik művész jobbnak tűnik, mint egy másik, ennek következménye, hogy leghosszabban Baász Imréről írt, bár ehhez hozzájárult az is, hogy ő maga jobban szereti azokat, akik szembefordulnak a mindenkori elvárásokkal, ismerte be Gazda József. Arról, hogy milyen szempontok vezérelték a kötet szerkesztésekor, azt mondta, azok a művészek kerültek bele a válogatásba, akik elvégezték a művészeti főiskolát és a művészet területen is maradtak, bár felsőfokú végzettség nélküli, de jeles alkotóknak is helyet adott, miként néhány amatőr művésznek is.
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó). Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.
