A Csoma Napok idei rendezvénysorozata a Kőrösi Csoma Sándor Dokumentációs Központban kezdődött, ahol tegnap délelőtt tartották meg a 35. jubileumi tudományos konferenciát. Az eseményt Ferencz Éva, a Kőrösi Csoma Sándor Közművelődési Egyesület és Népfőiskola elnöke nyitotta meg, aki köszöntötte a résztvevőket, és külön köszönetet mondott Gazda Józsefnek, az egyesület tiszteletbeli elnökének, aki az esemény létrejöttét és 35 évének folyamatát irányította.
Ferencz Éva kiemelte: ez az első alkalom, hogy a konferencia ebben az új, tavaly felavatott épületben zajlik. Az új központ, amely Gazda József álmainak megvalósulása, méltó helyszínt biztosít a Csoma Napok rendezvényeinek, és most, 35 év után végre elérkezett az idő, hogy a közösség és a látogatók számára is elérhetővé váljon.
Gazda József köszöntötte a konferencia résztvevőit, és visszatekintett a kezdetekre. Elmondta, hogy 1991-ben, egy gyűlésen döntöttek arról, hogy létrehoznak egy Csoma-emlékközpontot, és ennek megvalósításán azóta folyamatosan dolgoztak. Az álom, amely évtizedek óta motiválja őket, ma már valósággá vált. Gazda József hangsúlyozta, hogy a konferencián elhangzó előadások gazdagítják a magyar történelem kutatását, elmélyítik a Csoma Sándor által végzett munkáról és annak egyetemes jelentőségéről szóló tudományos megértést.
A Kőrösi Csoma Sándor Közművelődési Egyesület 1990-ben alakult 37 lelkes alapítóval, és azóta minden év áprilisában megrendezi a Kőrösi Csoma Sándor Napokat. A rendezvény célja, hogy tisztelegjen a nagy Kelet-kutató tudós emléke előtt és a magyar kulturális hagyományokat őrizze. Az egyesület 1991 óta minden évben tudományos konferenciákat szervez, a bemutatott tudományos dolgozatokat pedig 1998 óta konferenciakötetekben teszik elérhetővé. Eddig 30 kötetet adtak ki, amelyekben összesen 278 szerző 855 tanulmányát jelentették meg.
Gazda József az idei Csoma-kötet előszavában ezt írja: „Kőrösi Csoma Sándor emléke ápolásának a feladatát nem mi választottuk, tűztük célunkul, azt, mint feladatot, a szülőföldtől kaptuk. Nem lehetett a mi akaratunk, hogy ő itt született meg, innen indult el egy önként felvállalt küldetést teljesíteni. De ha ez így történt, itt tette első lépéseit azon az úton, mely az egyetemes nagyságba torkollott, a szülőföldnek kötelességszerűen kellett felvállalnia az ő emlékének az „örök fénybe” helyezését, annak ápolását. (…) És hogy ezek ne csak az ő személyére, hanem az egyetemes jelentőségű munkájára, tevékenysége tanulmányozására, kutatására, annak tudományos feltárására, sőt, áttételesen: a kik vagyunk, honnan jöttünk? kérdéskörre is kiterjedhessenek, már a kezdetektől fogva tudós kutatókat is meghívtunk rendezvényeinkre, s elindítottuk tudományos konferenciáink sorozatát is, melyek célja volt: ösztönözni az őáltala felvállalt problémák kutatására s ezzel továbbadni a fáklyát.”
Az egyesület célkitűzései között szerepelt egy emlékház és emlékközpont létrehozása, amelyet hosszú küzdelmek árán sikerült megvalósítani. A Csoma Napok rendezvénysorozatának évről évre bővülő programja nemcsak a nagy Kelet-kutató előtt tiszteleg, hanem a magyar kulturális és tudományos értékek továbbörökítésének záloga is lett.
A konferencia megnyitója után a kulturális programok is megkezdődtek. A Csoma-legendáriummal, Molnár Vilmos József Attila-díjas csíkszeredai író novellafüzérével indult a rendezvénysorozat. A kolozsvári Puck Bábszínház különleges előadása a nyelvtudós életének és utazásának fehér foltjait próbálta kitölteni a mese eszközeivel. Az előadás nemcsak gyermekeknek szólt, hanem minden érdeklődő számára betekintést nyújtott Csoma Sándor kalandos és mély gondolkodású életébe. Este a Csoma-tárlat megnyitójával folytatódott a rendezvénysorozat.
