Fechet elmondta, míg eddig a medvepopulációval kapcsolatos becslések többnyire a vizuális megfigyelésekre alapoztak, a medvevédelmi akcióterv keretében tudományos módszert alkalmaztak, genetikai minta gyűjtésével mérték fel az állományt. A szakemberek 25 megyéből több mint 24 ezer mintát gyűjtöttek, az ezekből leszűrt adatok megbízhatósági szintje 95 százalék.

A miniszter szerint a barnamedve-állomány ennyire kiterjedt és átfogó genetikai feltérképezése eddig egyedülálló a világon. A projektben országszerte 672 szakember vett részt, akiket egy erre kifejlesztett alkalmazás és a mintagyűjtésre kiképzett kutyák is segítették a munkában. A mintákat a Marin Drăcea Erdészeti Kutatási és Fejlesztési Intézet laboratóriumában elemezték, a legmodernebb felszerelésekkel – részletezte. Beszámolt arról is, hogy a barnamedve-populáció kezelése szempontjából négyféle zónát fognak elkülöníteni az országban. „Lesznek területek, ahol nem lesz, amit keresnie a medvének, és lesznek területek, ahol békén hagyjuk őket, mert ők vannak otthon” – fogalmazott. Hozzátette, hogy a zónákról miniszteri rendeletet adnak ki az év végéig.

A tárcavezető rámutatott arra is, hogy Románia rendelkezik a legnagyobb barnamedve-állománnyal Európában, és vannak települések, üdülőhelyek, ahol mindennapossá vált a nagyvad jelenléte, ezért a hatóságoknak kötelességük beavatkozni. Az optimális egyedszám a szakemberek szerint 4000 körül lenne, „de ez nem jelenti azt, hogy egyik napról a másikra nekilátunk ritkítani a populációt”.

Fechet emlékeztetett, hogy a jelenleg érvényben levő 2021/81-es sürgősségi rendelet értelmében, ha medve tűnik fel egy településen, a hatóságoknak előbb meg kell próbálniuk elkergetni, a következő opció a nagyvad befogása és áthelyezése, és csak végső esetben lőhetik ki. Közlése szerint javasolni fogja a jogszabály módosítását. Eszerint a polgármester fogja eldönteni, hogy adott esetben melyik megoldás a legjobb a három közül.