Az USR javaslatára a képviselőház végül ezen rendelkezés nélkül – egyetlen ellenszavazat és 25 tartózkodás mellett – szavazta meg a tervezetet, és a fokozatos korhatáremelést a szenátusra bízta, amely döntő házként szavaz majd a jogszabályról. A tervezet jelenlegi formája szerint a bírák és ügyészek nyugdíjkorhatára 2026-tól egyből 65 évre emelkedne, a legalább 25 évig tisztségben levők nyugdíja pedig az utolsó négy évi bruttó bérük átlagának 80 százaléka lesz, de nem haladhatja meg az alapbér nettó összegét.

Romániában a bírák és ügyészek mellett a szintén korkedvezménnyel nyugalmazott pilóták, törvényhozók, pénzügyőrök, katonák, rendőrök és hírszerzők is kiemelt járandóságban részesülnek, a speciális nyugdíjakra évente mintegy 13 milliárd lejt fizet ki a kormány, amely azonban a nemzeti helyreállítási tervben (PNRR) kötelezettséget vállalt a nyugdíjrendszer reformjára, és ennek teljesítése nélkül nem hívhatja le a számára elkülönített uniós pénzforrásokat. A speciális nyugdíjak eltörlésének már többször nekifutottak a parlamentben, de még egyszer sem sikerült olyan törvényt alkotniuk, amely kiállta volna az alkotmányossági kontrollt.

 A képviselőház által elfogadott tervezet máris kivívta a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM) nemtetszését: a testület szerint elfogadhatatlan, hogy egy uniós tagországban és jogállamban visszatérő téma legyen a választási kampányokban az igazságszolgáltatás függetlensége. A parlamenti eljárás során véghezvitt minden módosítás szembemegy az igazságszolgáltatás függetlenségének elvével, valamint a jogbiztonság, a jogos elvárások, a jogegyenlőség és a diszkriminációmentesség elvével – állítja a CSM közleménye, amelynek aláírói szerint a jogalkotó hatalomnak az igazságszolgáltatáshoz való viszonyulása teljesen figyelmen kívül hagyja az alkotmányos demokrácia és a jogállamiság alapvető értékeit, és aláássa a lojális együttműködés elvét.