A 2024-es elnökválasztást érvénytelenítő, tavaly decemberi 6-i alkotmánybírósági határozatot egy Gheorghită Popescu nevű magánszemély támadta meg a ploieşti-i ítélőtáblán, és Alexandru Vasile bíró helyt adott a keresetnek. Pénteken közzétett húszoldalas indoklásában egyebek mellett arra hivatkozott, hogy álláspontja szerint az alkotmánybíróság több törvénytelenséget is elkövetett december 6-án: egyrészt nem egy óvást elbírálva, hanem hivatalból indított eljárás nyomán érvénytelenítette a választást, másrészt felülbírálta saját korábbi határozatát, amelyben előzőleg érvényesítette az első forduló eredményét, és mindezt az óvási határidő lejárta után tette, amikor külföldön már megkezdődött a második fordulós voksolás. A bíró szerint az alkotmánybíróság – hatáskörét túllépve – valójában adminisztratív intézkedést hozott, ezért a közigazgatási bíróság hatáskörébe tartozik a törvényesség helyreállítása.

Alexandru Vasile ítéletét George Simion, Victor Ponta és Diana Șoșoa­că üdvözölte, utóbbi szerint a májusi elnökválasztás utólag érvényteleníthető a ploiești-i ítélet alapján.

Az igazságszolgáltatás szokatlan gyorsasággal reagált az így előidézett jogbizonytalanságra: az alapfokú végzéstől számított 24 órán belül az alkotmánybíróság és a ploiești-i ügyészség is fellebbezett, a legfelsőbb bíróság pedig – a fellebbezéseknek helyt adva – néhány órán belül meghozta jogerős ítéletét. A Legfelsőbb Bírói Tanács (CSM) is lépett, fegyelmi kivizsgálást indított Alexandru Vasile ellen rossz­hiszeműség és súlyos mulasztás miatt. A Központi Választási Iroda (BEC) már csütörtökön közölte, hogy a májusi elnökválasztást illetően megy minden eljárás a maga útján tovább, a vonatkozó törvények szerint.

Az alkotmánybíróság pénteken beterjesztett fellebbezésében rámutatott, hogy az alaptörvény által előírt feladatai közé tartozik az elnökválasztás törvényességének felügyelete, határozatai pedig megfellebbezhetetlenek és kötelező érvényűek, az ország egyetlen bírósága sem semmisítheti meg azokat. A bírói függetlenség nem jogosítja fel a bírákat az alkotmány és a jog figyelmen kívül hagyására, és nem azt jelenti, hogy a törvényes előírások érvényesítése helyett saját nézeteik, meggyőződéseik és véleményük alapján ítélkezhetnek – mutat rá az alkotmánybíróság pénteki közleménye. A taláros testület azt is közölte, hogy tavaly december 6-a óta több mint 200 pert indítottak az országban a választások megismétlését elrendelő határozat ellen, de eddig a ploiești-i táblabíróság volt az egyetlen, amely nem hárította el illetékességét és nem utasította el a panaszt.

A Snoop tényfeltáró portál kiderítette, hogy az alkotmánybíróságot egy volt bírónő, a botoșani-i törvényszék alelnöke, Lăcrămioara Axinte (aki Face­book-oldalán számtalan jelét adta a Călin Georgescu iránti rajongásának) is beperelte, és egy külön oldalt is létrehozott (Vissza a második fordulót névvel), amely részletes utasításokat tartalmaz arra nézve, hogy miképpen kell megtámadni a 2024-es elnökválasztás érvénytelenítésére vonatkozó alkotmánybírósági döntést; ennek eredményeként péntek reggelig 130 hasonló beadványt iktattak, amiből 50-et visszautasítottak, néhánynak a tárgyalását az április 25-e és június 3-a közötti időszakban tűzték ki, másoknak pedig nem szabtak időpontot.

Bolojan: A szabályokat be kell tartani

Csak „fölösleges vitákat generált” a ploieşti-i ítélőtábla „több szempontból is igen vitatható” döntése – jelentette ki Ilie Bolojan. Az ügyvivő államfő a Prima TV-nek adott nyilatkozatában kizárta azt a lehetőséget, hogy a májusi elnökválasztást is érvénytelenítsék, szerinte egyelőre semmi nem indokolja, hogy ez egyáltalán felvetődjön. Hozzátette: a rend fenntartásához egy országban a törvények, az alkotmány, az általános szabályok betartása is hozzájárul, az alkotmánybíróságnak pedig „a maga hibáival és a testületet érő bírálatokkal együtt megvan a helye az alkotmányban”. A törvények hierarchiájának megkérdőjelezése tulajdonképpen a szabályok megkérdőjelezését jelenti, ami anarchiához vezet, márpedig „az anarchia és a tökéletlen rend között mindig a tökéletlen rend az előnyösebb” – fejtette ki. Bolojan szerint a ploieşti-i ítélőtábla döntésének érvénytelenítésével a legfelsőbb bíróság „helyreállította a normális logikát az igazságügyi rendszerben”, ugyanakkor az ügyben hozott ítélete alapján a többi ítélőtábla világos döntéseket hozhat az ezekhez hasonló ügyekben. A tavalyi elnökválasztás második fordulójának megszervezését Ilie Bolojan „semmilyen körülmények között” nem tartja lehetségesnek.

Az AUR nem adja fel

Az alkotmánybíróság megszervezéséről és működéséről szóló törvényt módosító tervezetet nyújtott be a parlamentben az AUR a jövőbeni „választási visszaélések” megelőzése érdekében. A párt tegnapi közleménye szerint a jogszabályjavaslat a Velencei Bizottság márciusi jelentésében foglalt ajánlásokat ültetné át a román jogrendbe. A tervezet egyik előírása megtiltaná az alkotmánybíróságnak, hogy „megalapozott indok nélkül, hivatalból” érvénytelenítse egy választás eredményét, erre csak csalás vagy az eredményt befolyásoló súlyos szabálysértés esetén lenne lehetőség, a döntést pedig részletes indoklásnak kell kísérnie. Az AUR szerint a törvénymódosítást „a december 6-i államcsíny” indokolja.

Vizsgálják Simiont

Az Állandó Választási Hatóság (AEP) pénteken közölte, hogy továbbította a Személyes Adatok Feldolgozását Felügyelő Országos Hatósághoz (ANSPDCP) azoknak a polgároknak a panaszait, akik személyre szabott borítékokban kaptak politikai reklámot postán az AUR államfőjelöltjétől, George Simiontól. A bejelentők az Európai Unió általános adatvédelmi rendeletének megsértésére hivatkoznak, panaszaikat az AUR-nál zajló ellenőrzés során is figyelembe veszik. Simion a múlt héten egymillió levelet küldött szét a nyugdíjasoknak és külön írt az ortodox lelkészeknek is; az AEP többek között azt vizsgálja, hogy honnan szerezte meg az idősek és a papok címét.