Van a világnak lelke, minden emberben ott lakozik a vágy a jóra, az egyház valóban befogadja mindazokat, akiknek sehol máshol nincs már helyük, a szerénység, az alázat nem veszett ki végleg társadalmunkból – szinte a végtelenségig folytatható azon következtetések, tanulságok vagy éppen tanítások sora, amelyek a Ferenc pápa húsvéthétfőn történt elhunyta és szombaton lezajlott temetése közötti napokban újra és újra felszínre törtek.
Ferenc pápa végső búcsúztatása egyszerre volt megrendítő, szívderítő, vigaszt nyújtó, reményt, hitet adó. És nem csupán a feltámadás, az örök élet keresztény hit szerinti bizonyossága okán, hanem azért is, mert minden e világi hatalmat felülmúló erővel világított rá olyan egyetemes, időtlen értékekre, amelyekről szekularizált, anyagias, lélektől és Istentől egyre távolabb kerülő életünkben, társadalmunkban, világunkban oly gyakran megfeledkezünk. A rászorulók, az elesettek, a szegények megsegítése, a menekültek befogadása, a pompa, a fényűzés helyett az egyszerűségre törekvés, az alázattal végzett szolgálat, a háborúval szemben a béke keresése – Ferenc pápa élete, szolgálata erről is szólt. Halála pedig egyrészt arra int, hogy minderről sem egyháznak, sem embernek nem szabad megfeledkeznie – ugyanakkor arra is emlékeztet, hogy mindezek valójában e zűrzavaros, különféle válságokba sodródott társadalmunkban, mindannyiunk lelkében mégis jelen vannak. Nagy hatású egyházfő volt Ferenc pápa, nem véletlen, hogy végső búcsúztatására a világ minden sarkából összesereglettek a küldöttek. Élete és szolgálata példa arra, milyennek kellene lennie egy vezetőnek: elkötelezettnek, a jóban tántoríthatatlannak, de szerénynek, alázatosnak, közvetlennek, befogadónak. Csodával határos az is, ahogy az egész világ tiszteletét kivívta: hívők és ateisták, keresztények és zsidók, muszlimok, katolikusok és protestánsok egyaránt nagyra becsülték és értékelték tevékenységét, méltatták a vallások közötti párbeszéd eszméjének megvalósításáért tett erőfeszítéseit.
A háborúk ellen szót emelő pápa béke iránti elkötelezettségének jegyében különös aktuálpolitikai események is zajlott Rómában: Donald Trump amerikai elnök Volodimir Zelenszkij ukrán államfővel folytatott tárgyalást, ezt követően a kijevi vezető feltétel nélküli tűzszünetre való nyitottságáról beszélt, ugyanakkor Moszkvából is érkezett egy hasonló hangvételű jelzés. Milyen jó is lenne, ha sikerülne legalább a harcok beszüntetéséről megegyezniük a harcoló feleknek – Ferenc pápa alighanem áldását adná rá, ha az emberéletek kioltása helyett a tárgyalóasztalnál próbálnák rendezni a konfliktust. Ugyanakkor a sokakat aggasztó vámháborúban is hozhat előrelépést az, hogy az Amerikai Egyesült Államok és az Európai Bizottság vezetői bejelentették: egyeztetéseket kezdenek az ügyben.
Közelebb hozta az embereket Istenhez, de közelebb hozta az embereket egymáshoz is – mondták a temetésére összegyűltek közül többen, és bár a világ egyelőre szegényebbnek tűnik Franciscus nélkül, de talán az is igaz, hogy ugyanez a világ azért jobb lett az ő szolgálata által, mint volt előtte.
Fotó: Facebook / Orbán Viktor