A sepsiszentgyörgyi városháza az Andrei Mureșanu Színházzal, az Osztrák Kulturális Fórummal és a sepsiszentgyörgyi Liszt Intézettel közösen alapította a Kulturális és ifjúsági projektek terét, az ötletgazda Popa Anna Mária, az Andrei Mureșanu Színház vezetője volt – ő is látta el a házigazda szerepét az avatón. A sepsiszentgyörgyi Liszt Intézet által elhozott, Mikrokozmosz – Bevezetés Bartók Béla világába című kiállításhoz kapcsolódva az esemény rövid koncerttel kezdődött, Ambrus Sándor zongorán és Ráduly Zsófia hegedűn Bartók-interpretációkat adtak elő.

Sztakics Éva alpolgármester ünnepi beszédében kiemelte, Sepsiszentgyörgy kulturális városként definiálja magát intézményei és rendezvényei révén, de sokszor azzal kellett szembesülniük a különböző rendezvények szervezőinek, hogy nem áll elegendő tér rendelkezésre. Mint mondta, őt a dohánygyárban immár két alkalommal megszervezett Dizájnhét győzte meg arról, hogy az egykori ipari létesítményt érdemes integrálni a város kulturális életébe, így jött létre a Kulturális és ifjúsági projektek tere: ide költözik a városháza ifjúsági irodája, de kiállításoknak, különféle művelődési rendezvényeknek is helyet ad az elkövetkezőkben a dohánygyári létesítmény.

Az első kiállítást az Osztrák Kulturális Fórum aligazgatója, Andrei Popov mutatta be az avatóra nagy számban összegyűlt közönségnek: Christine de Grancy tárlata különleges fényképekből áll, az alig egy hónapja elhunyt művész (még tervezte, hogy eljön a sepsiszentgyörgyi kiállítás megnyitójára) Bécs belvárosi, ikonikus épületeinek tetejéről készítette a felvételeit, megmutatva még a bécsiek számára sem látható építészeti részleteket. Mint Andrei Popov összefoglalta, a sajátos stílust kialakító fotóművésznek az volt a célja, hogy még kíváncsibbá tegye az embereket Bécs iránt, célja elérésében pedig nem riadt vissza az olykor veszélyes helyekre való felmászástól, de akár arra is képes volt, hogy órákig feküdjön egy épület tetején egyetlen felvétel elkészítéséért.

A Pécsi Tudományegyetem Képzőművészeti Tanszéke sepsiszentgyörgyi festő- és szobrászhallgatóinak kiállítását Ütő Gusztáv nyitotta meg, sorra értékelve és értelmezve a negyedévesek alkotásait: Finta Kincső forgó installációjával a műanyag és a természetes anyag kontrasztjára, ugyanakkor e kettő közti egyensúlyteremtésre hívja fel a figyelmet; András Franciska, mintegy ellenpontozva az előző művet, rideg vas és finom növények kombinációjával hozott létre lírai alkotást; Ferenczi Zselyke szürreális szobra az alkotó belső vívódásainak kivetítése; Székely Tímea felfüggesztett festményeinek a padlóra helyezett tükörben való szemlélése minden néző számára új értelmezésre ad lehetőséget; Kónya Albert Attila installációja igen beszédesen arra hívja fel a figyelmet, hogyan csúszhatunk le a lejtőn függőségeink által, de akár az ember földi útjának sommázásaként is értelmezhető; Kövér György szintén az anyagok kontrasztjára, a kő és az alumínium ellentmondására építette alkotását, mely lehet gyökér, vagy akár füst  –végül is minden kiállított műnek az a célja, hogy továbbgondolásra ösztönözze a tárlatot látogatót, mondta Ütő Gusztáv.