Idén ünnepli fennállásának negyvenedik évfordulóját a gyergyószentmiklósi Figura Stúdió Színház, mely alkalomból közös előadást készít a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház társulatával az egykori alapító igazgató, Bocsárdi László rendezésében. Eugène Ionesco Rinocéroszok című darabjának próbái pénteken délután kezdődtek a Tamási Áron Színház kamaratermében.
Bocsárdi László elmondta, öröm volt számára ez a felkérés, hisz a két színház egy tőről fakad. A nyolcvanas években kísérleti színházi műhelyként indult és vált ismertté a Figura Stúdió, majd az onnan Sepsiszentgyörgyre érkező színészek közreműködésével a Tamási Áron Színház is ugyanezen az úton indult el. „A Figura ébresztett rá arra, hogy a színház az én utam, ott kezdtem el konkrétan színházzal foglalkozni, a Tamási Áron Színház pedig az a hely, ahol kiteljesedett a színházi pályám rendezőként és társulatvezetőként is. És úgy érzem, hogy azóta is megmaradt bennem a keresgélő, kísérletező kedv” – fogalmazott a rendező.
A darabválasztásról elmondta, Eugène Ionesco rendkívül fontos alakja a 20. századi színháznak, az ő nézetei indították el az 50-es években a román színjátszás re-teatralizálási folyamatát, az irodalmi alapú színháztól való eltávolodását. „Ionesco azt vallotta, hogy az irodalom, a szavak előre csomagolt fogalmak, amelyek nem igazán tudják közvetíteni azt az élményt, amit a színház kínál. A színház olyan formában tudja átadni az érzelmeket, átélhetővé tenni az érzéseket a néző számára, amire a nyelv önmagában nem képes... Ugyanezt gondolom én is, és ezt a fajta színjátszást képviseltem már a Figura alapításakor, de nem foglalkoztam behatóbban Ionescóval, ezért nem voltam ennek tudatában. Ez csupán egy vágy volt bennem, amikor elkezdtem rendezni, hogy máshogyan épüljön fel a mi színházunk, mint amit addig láttam: nem az irodalom felől, hanem az emberi testből, érzelmekből, gesztusokból” – vallotta Bocsárdi László.
Azt is elmondta, hogy szerinte a Rinocéroszok az egyik legkomplexebb szövege Ionescónak, ahol túllép azon az éles drámai formán, ami az életműve első darabjait jellemezte, ebben már megjelennek érzékelhetően emberi karakterek is. A közös előadás szereposztásában hat gyergyószentmiklósi és nyolc sepsiszentgyörgyi színész nevét olvashatjuk, közülük nem hiányozhatnak az egykori figurások sem. A gyergyói társulatból Bartha Boróka, Barti Lehel András, Faragó Zénó, Moşu Norbert László, Pascu Tamara és Tamás Boglár vesz részt az új produkcióban, a szentgyörgyi társulatból pedig az egykori figurás D. Albu Annamária, Pálffy Tibor és Szakács László mellett Derzsi Dezső, Göllner Boróka, Kónya-Ütő Bence, Márton Lóránt László és Pignitzky Gellért .
A tervek szerint tehát rendkívül izgalmas kísérleti munkának néz elébe a két színház, melyből egy kistermi előadás készül. Az olvasópróbák a Tamási Áron Színház kamaratermében kezdődtek, az első rendelkező próbákat Gyergyóban tartják. A díszletek-jelmezek a sepsiszentgyörgyi színház műhelyeiben készülnek. A bemutatókat csak a következő évad elejére tervezik, a gyergyószentmiklósit augusztus legvégére, a sepsiszentgyörgyit szeptemberre.
„Ez az első alkalom, hogy Gyergyóban dolgozom, amióta eljöttem onnan. Éppen harminc éve rendeztem ott utoljára, és érdekes módon a Kasimir és Karoline című előadás is koprodukció volt, közös szereposztással. Gyakorlatilag azzal az előadással valósult meg a Tamási Áron Színház és a Figura Stúdió Színház fúziója” – mondta el Bocsárdi László rendező a próbakezdés előtt. (nbs)
