A személyes fejlődés az önismeret mélyítése, az önbizalom növelése, a képességek optimális felhasználása, az értelmi és érzelmi intelligencia, a tudatosság, a társas kapcsolatok javítása stb. területén történő fejlesztést jelent. Mindezen fejlődést nem a különböző képzések, tanfolyamok elvégzését igazoló oklevelek tanúsítják – mindez nem elméleti tudást vagy intellektuális gondolkodást jelent. Az önfejlesztés a gyakorlatban mutatkozik meg, ugyanis általa növekszik az élet minősége, a boldogság és a megelégedettség érzését táplálja.

A fejlődés egy folyamat, amely állandó átalakulást jelent, így egy állandó változás is egyben. Elavult a hitrendszer, mely a változást negatív tényezőnek tudja be, mert az életellenes, hiszen maga az élet is változik. Vannak olyan változások, melyek tőlünk függetlenül következnek be. Ilyenkor csak annyit tehetünk, hogy elfogadjuk, és – ha már a körülményeket nem tudjuk befolyásolni – saját álláspontunkon változtatunk. Ez megköveteli részünkről a rugalmasságot, az alkalmazkodóképességet. Mindezen túl pedig ott vannak az élet azon részei, melyeknek irányítása a kezünkben van, amelyeket befolyásolni tudunk. Ezekben az esetekben a felelősségvállalás fontos tényező abban, hogy a változást miként alakítsuk. Hiszen ha valami számunkra nem megfelelő, ennek a jobbá tétele a feladatunk. Emellett vannak életterületeink, ahol jól mennek dolgaink, ezeket pedig érdemes továbbfejleszteni, mert mindig van előrébb. Így érlelik ezek a folyamatos javítgatások és fejlesztések életünk gyümölcseit, melyeknek (haszon)élvezői mi magunk vagyunk. Így látható, hogy az életminőséget valóban az állandó változás teszi élhetővé, élvezhetővé.

Mindenféle változáshoz cselekvésre van szükség, amit meg kell előznie egy elméleti gyarapodásnak – célunkat állandó tanulás és a személyes fejlődés által érhetjük el. Így lehet életünk tartalmas, boldog, megelégedett.

Keresztes Erika bizalmi tanácsadó