Részvények, ingatlanok

A bankárok becslései szerint a Vatikán vagyona 10–15 milliárd dollárra tehető. Ebből csak az olasz részvények értéke 1,6 milliárd dollár, ami az olasz piacon jegyzett részvények értékének mintegy 15 százalékát teszi ki. A Vatikánnak nagy befektetései vannak a banki, biztosítási, vegyipari, acél-, építőipari és ingatlanszektorban. Ezek osztalékaiból fedezik a Vatikán kiadásait és az egész világra kiterjedő jelentős jótékonysági célokat. Az olasz részvénytulajdonosokkal ellentétben a Vatikán nem fizet adót az ebből származó jövedelem után, ami napjainkig sok politikai vitát kavar.

A Szentszék 2021 júliusában hozott először nyilvánosságra információkat az ingatlanvagyonáról. Az Apostoli Szék Vagyonának Igazgatására (APSA) vonatkozó első nyilvános költségvetés szerint a Vatikán több mint 5000 ingatlannal rendelkezik világszerte. Ezek közül 4051 ingatlan található Olaszországban, 1120 pedig külföldön.

A Szentszék és a Vatikán

A Vatikán gyűjtőfogalom alatt alapvetően két nagyobb alrendszert – a Szentszéket és a Vatikánvárosi Államot – kell érteni. Ezekhez kapcsolódik még gazdasági-pénzügyi szempontból számos további szervezet, például az úgynevezett vatikáni bank, a különböző pápai alapítványok, de a Szentszék tulajdonában álló kórházak, továbbá olyan jeles kegyhelyek is, mint Loreto, Pompei, Padova, illetve a négy nagy római bazilika. Ezek mindegyikének külön költségvetése van, de mivel a pápa a legfőbb vagyonkezelő, ezért előírhat „átcsoportosításokat”.

A kánonjog szerint a különböző egyházi közigazgatási egységek rendszeres adományokkal tartoznak támogatni Péter Utódának szolgálatát. Hasonlóképpen a hívek az úgynevezett péterfillérek révén támogatják a pápát. Utóbbit részben a Szentszék kiadásainak fedezésére, részben a pápa karitatív támogatási céljaira fordítják vagy befektetések révén gyarapítják.

Költségvetés

A Vatikánvárosi Állam fő célja a Szentszék működésének fenntartása, ezért bevételeiből, rendszeres költségvetési többletéből hozzájárul a Szentszék deficitjének fedezéséhez. A vatikáni banknak titulált IOR (Vallási Művek Intézete) valójában vagyonkezeléssel foglalkozik, ám üzleti nyereségének egy részével ugyancsak a Szentszéket finanszírozza.

A szentszéki kiadásokban a legnagyobb tételt a mintegy háromezer főből álló munkatársi kör személyi kiadásai jelentik – ide tartoznak a bíborosoktól a diplomatákon át a svájci gárdistákig a pápai állam alkalmazottjai. A vatikáni média – főleg a rádió és a napilap – az utóbbi évek összevonásai és racionalizálása ellenére is sokba kerül, és jelentős terhet jelentenek a külön kezelt Vatikáni Nyugdíjalap kifizetései is.

A Vatikánvárosi Állam számára is a legnagyobb kiadási tételt a mintegy két és fél ezer fős személyzet bére jelenti, valamint a műemlék együttes fenntartásának, illetve a különböző pápai rendezvények költségei. Bár a városállam költségvetése 2015-ben még 59,9 millió euró többlettel zárt, és a Vatikán 2022 óta nem tett közzé teljes költségvetési jelentést, a legutóbbi, 2024 közepén jóváhagyott elszámolások 83 millió eurós hiányt mutattak, a 2022-ben jelentett hiány 33 millió euró volt.

A költségvetési aggodalmakat fokozzák a vatikáni nyugdíjalap növekvő kötelezettségei is, amelyek összegét a Vatikán pénzügyi vezetése 2022-ben mintegy 631 millió euróra becsülte.

Korlátozott lehetőségek

A Vatikánnak mint Rómán belüli mikroállamnak korlátozottak a fiskális lehetőségei, hiszen nem bocsát ki adósságot, nem ad el kötvényeket és nem vet ki adót. Az EU-val kötött 2010-es monetáris megállapodás értelmében a Vatikán évente csak meghatározott mennyiségű euróérmét bocsát ki, eredetileg 2,3 millió euró értékben.

Ehelyett a globális katolikus központnak három fő bevételi forrása van. Adományokat vesz fel a pápa hivatalos alapján keresztül, ezek viszonylag stabilak, átlagosan 45 millió eurót tettek ki az elmúlt évtizedben (2018-ban például 74 millió euró, 2019-ben pedig 66 millió euró volt). Befektetési portfólióval rendelkezik, amely részvénybefektetéseket tartalmaz, illetve a már említett, több mint 5000 ingatlant.

A Vatikán 2024-ben 45,9 millió eurós nyereségről számolt be befektetéseiből. A nyereség 35 millió eurója a bérleményekből származik. Ugyanakkor bevételei vannak a vatikáni múzeumokba szóló belépőből, amelyek jelentős mértékben csökkentek a 2020-tól 2022-ig tartó Covid-járvány idején, de 2023 óta visszaözönlöttek a látogatók, a különböző múzeumokba szóló belépők legalább 20 euróba kerülnek. Ennek a bevételnek azonban csak egy része segít pótolni a költségvetési hiányt, mivel a múzeumoknak a saját személyzetüket is fizetniük kell, illetve fedezniük a kiállítások, valamint a kiterjedt állagmegóvási és restaurálási munkák költségeit. Idén rekordszámú, 32 milliós turista látogatására számítanak a jelenleg is zajló katolikus szentév részeként.

A nagyközönség előtt kevéssé ismert a Castel Gandolfo-i birtokon üzemelő farmgazdaság, mely elsősorban saját fogyasztásra termel, de a többletet a Vatikán saját vegyesboltjában árusítják. Elsősorban a „tej­ipar” említésre méltó, mely napi 800 liter tejet termel. A Vatikánban – és más szentszéki birtokokon – összesen négy benzinkútnál forgalmaznak üzemanyagot. Némi bevételt jelent a vatikáni vegyesbolt, a ruházati bolt és a gyógyszertár, valamint a Vatikáni Posta és a könyvesboltok is.

Évente több tízmillió euró folyik be a már említett péterfillérekből. Ez és a turizmus viszont rendkívül bizonytalanná is teszik az állam bevételeit, nehezen lehet ugyanis tervezni velük.

A kiadási oldalon a szentszéki költségvetés kb. 70 százalékát fordítják a „küldetés” megvalósítására. A kiadások 22 százaléka a vatikáni médiára, 20 százaléka a 125 nunciatúra (pápai nagykövetség) működésére, 17 százaléka segélyekre és adományokra, 16 százaléka szegényebb helyi egyházak támogatására megy. A személyi kifizetések, egyéb adminisztratív és dologi kiadások a szentszéki költségvetés maradék 30 százalékát teszik ki általában.

Mindent összevetve, ahhoz képest, hogy a Szentszék milyen szerteágazó globális tevékenységet folytat, költségvetése nem tűnik rendkívülinek.