BÁLINT TERÉZ, Sepsiszentgyörgy. Vége a szép farsang ünnepének. Volt minden faluban bál, de hiányzott a régi szokás, amikor a gyermekek és fiatalok házról házra járva bolondoztak, kifordított kabátban, bundasapkában, bekormozott arccal, rigmusokat kiabálva űzték el a bánatot. A kicsik ilyenkor almát, diót, pánkót kaptak, a legények bort, köményest, kalácsot.

NAGY SEBŐK-JÓZSEF, Sepsiszentgyörgy. Az elmúlt hónapban kiderült, hogy nagyon ritka betegségben, úgynevezett ALS-szindrómában szenvedek, amit csak egy francia cég által forgalmazott gyógyszerrel lehet kezelni. Ez már Romániában is hozzáférhető, ezért február 4-én az Adonis gyógyszertár vezetőjéhez fordultam, aki azzal biztatott, hogy egy héten belül megkapom a megrendelt orvosságot. De nem ez történt, hetekig hintáztatott, majd 23-án kijelentette, hogy örülhetek, ha márciusban hozzájutok, még nem jött be a szállítmány az országba. Az ingyenes recept vagy a fizimiskám nem tetszett, nem tudom, mert végül kiderült, hogy van megoldás: a megyei egészségügyi biztosítónál két nap múlva öt perc alatt testi-lelki gyógyírt kaptam, és másnap már ki is válthattam gyógyszeremet a Sensiblu patikában.

KISS MAGDA, Sepsiszentgyörgy. Nyugdíjasként megértem jót-rosszat, fiatalon az ,,aranykorban" éltem, akkor a kommunizmus építéséről beszéltek, de aztán lelőttek valakit egy decemberben, és megszületett a kapitalizmus. És nődögélt, de értelme eléggé visszamaradott, nem tudja, mi a szép, ízléses, hagyományos... Láthatjuk ezt a parkunkban is — már akik gyalog járunk: olyan, mint a harctér. Tele van szórva kővel, kinek az ötlete volt ez a rémség? Újabban nem elhasznált gumikerekekkel díszítünk, hanem kővel, ami igen jó, de még jobb lenne, ha eltűnne. Reménykedjünk! A Sóhajok hídja hál’ istennek megszületett, így szép jövő elé nézünk: le a hídról!

GYÖRKE KRISZTINA, Kézdivásárhely. Tiltakozom a vízdíj tervezett emelése ellen, amelynek szükségét azzal indokolja a szolgáltató vezetője, hogy az összegyűjtött pénzből vízszűrőt venne. Azaz a mai általános gyakorlat szerint néhány lyukat dugnának be, de hosszú távon mi lesz a pénzzel? Mi ugyanis egyszerű fogyasztók vagyunk, nem a társaság részvényesei, ámbár azok is lehetnénk, főként akik a saját zsebünkből fizettük ki az ivóvíz és szennycsatorna vezetékeit az utca teljes hosszában. Miközben mások csak az adósságokat halmozták. Hát talán ezek behajtásával is lehetne jövedelmet megvalósítani. Tudtommal a közüzemek elég szép nyereséggel zárta a fél évet, nem lehetne abból kigazdálkodni a vízszűrő árát? Miért varrnak mindig mindent a fogyasztó nyakába?

KOVÁCS GYULA, Sepsiszentgyörgy. Sokan helyeslik azt a megállapodást, amelyet Tőkés László az RMDSZ-szel kötött az európai parlamenti választások előtt, és magyar összefogásnak vélik egy bizonyos cél, a brüsszeli képviselet érdekében, jómagam érthetetlen és megdöbbentő pálfordulását látom benne annak a karizmatikus, következetes személyiségnek, akit az RMDSZ csúfos és szégyenteljes módon távolított el bátor bírálatai miatt, megosztva ezzel a magyarságot. Ezek után jött létre a Székely Nemzeti Tanács, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács és a Magyar Polgári Párt, amelyek jobboldali áramlatként a baloldali párttá vált RMDSZ-politika ellensúlyozása mellett Tőkés függetlenként való megválasztásához is hozzájárultak. Az lett volna tehát méltányos Tőkés részéről, ha továbbra is így jelölteti magát, és nem paktál le a már amúgy is hitelét vesztett ellenséggel, egyéni érdekei miatt feladva elveket és nemzeti oldalt.