KármentőKora tavaszi elmélkedés a kovásznai HULIS-katasztrófáról - Gyila Sándor

2009. március 6., péntek, Nyílttér

Már csak pár nap van hátra a hiteles évszakváltásig, Kovászna népe azonban tavaszvárás helyett egyre fokozódó szorongással tekint a várva várt (?) meleg évszak felé. És aggodalma — amint az a következő okfejtésből remélhetőleg kiviláglik — nem alaptalan. De mindenekelőtt tisztázzuk, mit is jelent a HULIS! Szakkifejezés a környezetanalitikában.

A Humic-Like Substances elnevezésből született betűszó, és a légköri aeroszol vízben oldható szerves vegyületeit, a humusszerű komponenst jelenti. Na, ez így túlzottan tudományosan hangzik! Térjünk a közérthető (szomorú) valóság bemutatására.

A fél évszázaddal ezelőtti Kovásznán legalább akkora szenzáció volt egy teherautó, traktor vagy motorkerékpár elhaladása, mint napjainkban az államelnöki helikopter zakatolása a város felett, a Horgász-völgyi ,,víkendház" irányába. Akkor is, ma is mindenki kiszaladt/kiszalad csodát látni. De ötven évvel ezelőtt még nem alaptalanul zengett a dicséret a fürdőhely hitelesen tiszta ,,ionizált" levegőjéről. Nos, napjaink Kovásznáján egyre aggasztóbb a gépjármű- és szekérforgalom. (A nemrég lehelyezett gumi fekvőrendőrök alá talán nem ártott volna egy átdöccenést számláló berendezést is megvásárolnia a városnak. Ez a statisztika rendkívül közhasznú a mai világban.)

A gépjármű-forgalom több százszoros (!?) felduzzadása érdekes módon nem a kipufogógázak miatt jelent gondot Románia egyik legközismertebb fürdőhelyén. Itt a minden autó után felkavarodó porfelhő okozza a környezeti szerencsétlenséget. Nagyobbat, mint a nagyvárosok kipufogógáza! Utcáink ugyanis közismerten istenadta állapotban vannak, de betonozott, leaszfaltozott, avagy kockakövezett útfelületeinket is konok agresszivitással veszi birtokba a sár, mely a magasan járó Nap melegétől egy-két óra alatt már kiszárad és porzik.

Hogy a szervetlen por (szilícium-dioxid) az oka a bányászbetegség, avagy portüdő néven közismert szilikózisnak, az már nem számít újdonságnak. A kovásznai pornak emellett van még egy különleges többletsajátossága: a magas szervesanyag-tartalom. Magyarán: rengeteg lótrágya, tehéntrotty, juhcukorka, libafos, kóborkutya-szar, szekerekről elhullatott istállótrágya, széna- és szalmatörmelék, trágyalé stb... termelődik le az úttestekre, s a forró nyári porba hullva pár perc alatt kiszárad. Kovásznán gyakorlatilag nincs pormentes utca! És jönnek-mennek az autók! Először laposra hengerlik a friss, még meleg állati bélsárt, a következő járművek kerekei pedig már meg is őrlik, porral keverik, sőt, a légtérbe zavarják az eredeti, kovásznai ,,biomasszát".

Tehát mi is a HULIS? Ne finomkodjunk-tudományoskodjunk! Mondjuk ki, jó parasztosan, hogy nem más, mint porított édes anyaföld, bőségesen bétermékenyítve... porított ganyéval. Ergo: mit is ,,tubákolunk" mi tüdőre Kovásznán hat hónapon át? Hát a szilícium-dioxidon kívül több tucatnyi testidegen szerves anyagot. Nem utolsósorban az állatok bélflóráját, baktériumait, bélférgeik porított petéit, a bélműködés enzimeit, fermentumait és rengeteg egyéb ,,nyalánkságot". Egyszóval minden szépreményű betegséget. Nesze neked, nemzeti érdekeltségű, ,,államelnöki" gyógyfürdőhely! Tiszta levegő már csak télen és a nyári esőzések idején tapasztalható Kovásznán!

Tudjuk, a ,,fehérköpenyes" fürdőgyógyászat egymagában nem képes eltartani a várost. El kell tehát viselnünk, sőt, meg kell becsülnünk a mezőgazdaságot. De azért mindennek van egy határa! A száz évvel ezelőtti Kovásznán nyáron úgy védekeztek a por ellen, hogy egy vetőgépszerű szerkezetet huzigáltak az utcákon, miközben abból valami degettszerű folyadék csepegett egyfolytában. Na, ezt a módszert nem ajánljuk manapság. A locsolás is reménytelen, mert alig pár percig tart a hatása. De tudok én más megoldást. A Temesvárhoz közeli történelmi Buziásfürdőn már a városiasodás (monarchiabéli!) kezdeteitől kiköltöztették a település peremére a mezőgazdaságot. Mai napig még tyúkpajta sincs (nem lehet!) a kb. hatezres lélekszámú város belsejében. Pedig a fürdőgyógyászat ott sem tudja eltartani a népességet, ők is — alapjában — földművelésből élnek.

Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket! Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Szavazás
Ön szerint feljut-e a mostani idényben a SuperLigába a Sepsi OSK?









eredmények
szavazatok száma 784
szavazógép
2009-03-06: Nyílttér - x:

Az utca hangja

A gazdasági válság olyannyira kilátástalanná teszi létezésünket, hogy nem is akarjuk észrevenni, ha az életünk kerül veszélybe? Egy Új negyedi tömbházlakás oldalán földig lelógnak a villamos vezetékek.
HUSZÁR SZILAMÉR, SEPSISZENTGYÖRGY
2009-03-06: Nyílttér - x:

Újabb panasz a tamásfalvi garázdákra - Bodor János

Tompa József székelytamásfalvi lakos hívott fel a minap, hogy a szomszédságában lakó cigányok lebontottak másfél métert a kerítéséből, a deszkát pedig ellopták és eltüzelték. A gazda hívta a 112-es sürgősségi számot, erre Zaboláról kiszállt egy rendőr, hogy intézkedjék.