Példaképnek lenni, nevelni, utat mutatni óriási felelősség, s bár édes teher, időnként borzasztó nehéz is – jelentette ki Antal Árpád polgármester azon az ünnepségen, amelyen az idei Pro Urbe díjakat adták át azoknak, akik hosszú időn keresztül szolgálták „pénz és taps nélkül” a várost és a benne élőket.
A Bod Péter Megyei Könyvtár Gábor Áron-termében megjelenteket – a korábban kitüntetett személyiségeket és meghívottjaikat, a testvértelepülések küldöttségeit és az RMDSZ tisztségviselőit – Sztakics Éva alpolgármester köszöntötte. A díjazottakról előbb egy kisfilmet mutattak be, amelyben a munkásságukról, motivációjukról beszéltek, majd egyenként átadták az emlékérméből és oklevélből álló kitüntetést és a virágcsokrot, illetve egy jelképes ajándékcsomagot, ugyanakkor pedig Tóth-Birtan Csaba alpolgármester kitűzte fényképüket a Pro Urbe díjas személyiségek táblájára, akiknek száma a díj 1997-es megalapítása óta már meghaladja a százat.
Antal Árpád polgármester lámpás embereknek, világítótornyoknak, megtartóerőnek nevezte azokat, akik erejükhöz, tehetségükhöz mérten a legjobbat adták magukból, és emlékeztetett arra, hogy csak az elmúlt száz évben mennyi történelmi fordulatot éltünk át – küzdelmeket és háborúkat, diadalokat és vereségeket –, kész csoda, hogy itt vagyunk, és tudunk erőt, hitet meríteni a megmaradáshoz.

Antal Árpád és Demeter Lajos
A Pro Urbe díj okleveleinek szövege minden esetben személyre szabott, csak a záró mondat – „és akinek mindezekért Pro Urbe díjat adományozunk, mint olyan polgárnak, aki városunkat és annak lakóit mindenkor a legjobb tudása szerint, önzetlenül szolgálta” – azonos. Az idén kitüntetettek közül Csáki Ernő nyugalmazott hadmérnök, tanár „generációkat inspiráló, példaértékű életútjáért, az elhivatottságért, amelyet a tudomány, az oktatás és a nevelés iránt tanúsított, valamint a helyi műszaki örökség megőrzése és népszerűsítése érdekében vállalt, áldozatos közösségi szolgálatáért” kapta az elismerést; laudációját a Pro Urbe díjas Péter Sándor olvasta fel.
Demeter Lajos könyvtáros, helytörténész „azért a tudományos alaposságért, kiemelkedő és elhivatott munkásságért, amelyet Sepsiszentgyörgy, Háromszék és Székelyföld múltjának elkötelezett krónikásaként, a helyi személyiségek életművének gondos dokumentálójaként végzett a helytörténet és a magyar nemzeti történelem kutatása terén, a mérhetetlen értékért, amelyet közösségünk számára és nevében teremtett”, részesült a kitüntetésben, munkásságát a szintén Pro Urbe díjas József Álmos méltatta.
Rosner Herman román nyelvű oklevelében ez olvasható: „városunk javára kifejtett gazdag szakmai, civil és társadalmi tevékenységéért, a térség zsidó közösségének értékeit és áldozatvállalását kiemelő egyedülálló szellemi és anyagi erőfeszítéseiért, a teljes és feltétel nélküli odaadás állandó példájáért, amellyel a város különböző identitásai között épített elpusztíthatatlan híd megőrzésére törekedett, csakis a tolerancia és a megértés nyelvén”; bővebben Szakács Gabriella foglalta össze érdemeit.

Gajzágó Márton posztumusz díját az özvegye vette át
Vinczeffy László festőművész, restaurátor, oktató „azért a konok, értékteremtő munkáért, amellyel ezernyi színt varázsolt városunk arcára, fényt lopott polgári létünk árnyékos galériasarkaiba, valamint értelmet adott a képzőművészet sajátosan helyi egyetemességének, azért a mesteri szintű restauráló átörökítésért, amely által mindannyiunkat művészeti múltunk örökösévé tett”, vált méltóvá a legmagasabb önkormányzati elismerésre; életét és munkásságát az ugyancsak Pro Urbe díjas Jánó Mihály ismertette, de maga Vinczeffy is elmesélte, hogy miképpen került – egy elvtársnő megtáncoltatása után – Zágonból Sepsiszentgyörgyre.
Idén egy posztumusz díjat is odaítéltek: a tavaly elhunyt Gajzágó Márton újságíró, szerkesztő, vállalkozó, Sepsiszentgyörgy egykori polgármestere „jelenünkbe égő múltjáért, a közjó szolgálatába állított elhivatottságáért és mindenkori társadalmi felelősségvállalásáért, valamint az erdélyi magyar kultúra, oktatás és a nyomtatott sajtó jövőjének biztosítása érdekében flekkben és betűben is megtett, példaértékű útjáért” részesült a kitüntetésben, amelynek a záró mondata is különbözik a többitől: „emlékét tisztelettel őrizve, ezáltal is elismerve munkásságát és városunk iránti rendíthetetlen elkötelezettségét” nyújtották át az oklevelet özvegyének.
A díjkiosztó rendezvényt a Classical Singers együttes által előadott dalok tették még ünnepélyesebbé.
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó). Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.