Az Olt-parti, erre az alkalomra kiválasztott rét egy napra görög amfiteátrummá változott, ahol a diáksereg az áldás és az olimpiai eskü elhangzása után az olimpiai láng körül görög városállamok zászlói alatt versengett. A házigazda diákok mellett jelen voltak kolozsvári, marosvásárhelyi, csíkszeredai és székelyudvarhelyi waldorfos ötödikesek. Megkezdődtek a próbák: távol- és magasugrás, staféta, gerelyhajítás, birkózás, szerre mindenki mindenben részt vett.

Az ókori görög kultúra tanulmányozása az ötödik osztály Waldorf-tantervének egyik fontos állomása, ebben az időszakban a gyermekek az ősi mozgásformákkal, az akkori lelkülettel ismerkednek, az olimpiai eszme megismerésével pedig abba is belekóstolnak, mit jelent saját felső határaikat feszegetni, megmutatni azt, felülmúlni fizikai értelemben, és ráhangolódni lélekben is erre a szellemiségében minden mástól különböző megmérettetésre. Ezért készülnek már hetekkel az esemény előtti tanórákon és gyakorlatban is az olimpiára a mindenkori Waldorf-ötödikesek: görög éneket tanulnak, ismerkednek a hellén kultúra sajátosságaival, a kisebbek pedig koszorúkat készítenek, amelyek az oklevél és az érem mellett megilletnek minden olimpiai résztvevőt. Ez nem verseny, ez egy lelki és fizikai felkészülés a görög kultúra és az olimpiai eszme megismerésére, befogadására – hangsúlyozza Tóth Márta, a házigazda Waldorf-ötödikesek osztályvezetője.

Az ötödikesek Waldorf-olimpiáján szurkolókból sem volt hiány, a próbák helyszínéül szolgáló rét fölötti töltésről szülők és érdeklődők követték a küzdelmeket, a természetes lelátó a görög amfiteátrumok hangulatát keltette. Majd, a hagyomány szerint, az olimpia lakomával zárult: a szülői közösség jóvoltából jutott bőven falnivaló Spárta, Théba, Delphoi, Athén, Trója, Marathon, Mükéné és Korinthosz népének.