Ebben a völgyben csupán az első világháború elején épült meg a Hatodon Mikóújfalu felé áthajló makadámút, ekkor zajlott le a hosszú ideig tartó Hatodi per, amely révén tetemes területet (erdőt, legelőt) kellett kisajátítani az erdővidéki és az Olt völgyi erdő-közbirtokosságok területéből az épülő út számára. 1914 előtt Sepsiszéket csak az Erdővidékről induló régi, kavicsos úton lehetett elérni, mely Szárazajtán és a Teksei úton keresztül jutott el Kálnokig, majd Sepsiszentgyörgyig. Egyébként a Hatodi pernek a jegyzőkönyvkötetei képezték/képezik megbízható forrásait a Hatod-vidéket birtokló közbirtokosságok történetének.

Amit a televény takar...

Nagybacon vidéke gazdasági értéket jelentő kincseket rejteget, melyek között lignittelepet, épületköveket, agyagtípusokat, kavics- és folyami homokfelhalmozódásokat, ásványvizeket, gyógygázfeltöréseket, de földtörténeti kuriózumokat is találhatunk. Szólnunk kell ezekről is, mert többségük még ismeretlen.

A Bacon-vidék geológiai szempontból tágasabb, mert Nagybacon községközpontban és azon a területen, ahol a hozzá tartozó települések fekszenek, módosul, kissé más a földszerkezet is. A Bacon vize völgye egyben egy földtani határt is kijelöl, melyet erős strukturális törésvonal is mutat. A patak vonalával egybeeső töréstől délre a Baróti-hegységhez tartozó krétakori homokkőképződmények az uralkodóak, míg az említett vonaltól északra ráléphetünk a Déli-Hargita jellegzetes képződményeire: a vörös vulkanikus andezitekre és az azokat fedő vulkanikus törmeléktakaróra. A jelzett törésvonal tehát fontos földtani határ is az északi vulkanikus és a déli üledékes lerakódások területe között. Nos, éppen ez a változatos kőzettani összetétel magyarázza meg, hogy a televényréteg alatt miért vannak jelen majdnem mindenütt a szén-dioxiddal tele vizek (ásványvizek) és mofetták. Legtöbbjének mérhető természetes radioaktivitása van, ezek kapcsolatban vannak a nagy mélységekben jelen levő vulkanikus gázokkal. Jóval délebbre, Győrkovácsban, Szárazajta környékén éppen a szén-dioxid hiányzik, de jelen van a terméskén, a kénhidrogén, melyek édesvizekkel elegyedve hozzák létre a reumatikus panaszokat gyógyító vizeket.

Azt már az olvasó is tudhatja, hogy Bodos, Bibarcfalva, sőt, Magyarhermány közelében is vannak szénnel tele foltok, így a baconi Súgó-patak völgyében is, melyet az interbellum idején fejtettek, s mert abbahagyták, öngyulladásba jött, kioltása éveket vett igénybe.

A magyarhermányi Kakukkhegyen csillogó vörös vascsillámkristályok már féldrágakőnek számítanak, az uzonkai eltérőnél folyó Sóspatak völgyében repedezett héjú vulkáni bombákra lelhetünk, Setétpatak dereka táján mikós diákokkal térképeztük fel a Kincses-barlangot, mely a rétegesen kialakult kárpáti homokkő repedésrendszerében létrejött jellegzetes résbarlang.

Az önkormányzat székháza

…és amit nem takar

Nem mondhatni, hogy Nagybacon építészeti és más jellegű értékeiről ne jelentek volna meg idegenforgalmi szempontból értékes adatok, összefoglalók. Történelmi templomokról, műemlék jellegű épületekről, emléktáblákról, emlékkopjákról is szólnak ismeretterjesztők. A nagybaconi református templomról a vargyasi származású Fehér János, Erdővidék jeles művészettörténésze, művészettörténeti író értekezett 2011-ben. 2022-ben látott napvilágot a Székelyföld települései sorozat Nagybacont bemutató kötete, értékes helytörténeti adatokhoz juthat az érdeklődő a Művelődés című közművelődési havilap Erdővidék sorozatában (2023).

A műemlékek témánál és a felújításoknál maradva megtudtuk, hogy a teendők pénzügyi nehézségekkel társulnak, ugyanis felújításra vár a templomtorony-együttes, a lelkészi lak, ennek közelében a harangozói lak és a református művelődési ház is, amely Erdővidék egyik Kós Károly tervezte épülete 1927-ből – részletezte Simon-Kató Barna parókus lelkipásztor. Utóbbinak homlokfalán helytörténeti és történelmi személyiségek emléktáblái láthatóak.

Incze Géza nyugdíjas

A nagybaconi templom a környék négy évszázadának faragott kőemlékeit őrzi, a baconi meden­cezug értékes késő gótikus építménye. Legrégebbi része a harangtorony talapzata (16–17. századi), ezt követi a 18. század végi templomhajó, majd pedig a 19. századi bővítmények (portikuszok) toldalékai. A templom tornyában található a díszítés nélküli műemlék harang, melynek antikva betűs felirata: C ● B ● M INRI ● ANNO ● DOMINI 1●5●7●5. (A rövidítés feloldása: Consacrata Beatae Mariae. Iesus Nasarenus Rex Iudeorum.) A kisbaconi Benedek família gyakran látogatta ezt a középkori templomot. Az egyházközség egyik aranyozott rézkelyhét, amelyen az 1623-as évszám olvasható, Fischer Mór, Benedek Elek apósa ajándékozta az eklézsiá­nak 1885-ben, a későbbi író és irodalomkritikus Benedek Marcell (1885–1969) keresztelése alkalmával. Elek apó lelkileg sokszor hallhatta a nagybaconi harangok hangját, midőn távol volt falujától, s ez a középkori harang szólt akkor is, amikor az erdélyi magyar írónemzedék kikísérte őt és feleségét a szülőfalu temetőjébe. „Óh, szép kicsi falum, csak már láthatnálak, / Hallanám közelről harangod csengését!” (Honvágy, 1913)

Dimény Olga pedagógus

Kézművesek, régiséggyűjtők között

Az eléggé szűk baconi tágulatban, avagy medencezugban a székelység letelepedése után ki kellett jelölni a letelepedési helyet s annak hivatalosan is nevet adni. Ekkor alakult ki ezen a helyen két fiúszék: Bardócszék és Miklósvárszék, melyek között a Barót vize volt a határ. A 19. század derekán már elérkezettnek látták az időt, és 1878-ban a két fiúszéket beolvasztották a megyerendezés során megalakult Háromszék és Udvarhely vármegyébe. Azért meséltük el ezt, mert ottjártunkkor is a Bacon vize két oldalán fekvő településrészt a baconiak külön néven emlegetik, mondván: „az Ön által keresett Bartha-féle baconi cserép- és téglavető vállalkozás Sepsiben van, a Csinód nevű településrészen”.

Csinódon a vállalkozó Bartha József fogadott, aki elmondta, hogy a Bartha nemzetség azon a telken, ahol most dolgoznak, a negyedik generáció. „A mi munkánk csak a meleg időszakban végezhető: hegyes, fecskefarkú és hódfarkú, valamint kupás cserepet és téglát készítünk. A nyersanyagot (értsd: az agyagot) az Erősodalból bányásszuk.” Milyen a piac? – kérdeztük. „A piaccal nincs baj, inkább a munkaerővel, mert megfeszített fizikai munkát igényel, s úgy érzem, azt senki sem keresi. Szentapátfalván is van egy munkapontunk, de oda is alig kapunk munkást. A mi régi típusú, kézműves cserepünket mind-mind műemlék jellegű épületekre keresik, arra kötelezi őket a törvény. A mi munkánkat nagyon értékelte Károly angol király, aki ide is ellátogatott. Képtelenség felsorolnom azokat a hazai, európai helyeket, városokat és falvakat, ahová szállítottunk és szállítunk. Most nagy méretű kupásokat gyártunk például a Cotroceni-palota előtti kerítésre. A magánházasok nem keresnek minket, sok más megyéből jönnek, de Kovászna megyébe gyártunk a legkevesebbet. Mi több, a nagybaconi községvezetésnek is kellene cserép, de a tőlem valót nem nagyon igénylik, a helybeli ipart pedig támogatni kellene. Mondtam, hogy a baconi kézműves cserépnek hamar vége lesz!”

Kusztos Vilmos műgyűjtő

Kusztos Vilmos műgyűjtőhöz, fafaragóhoz mint régi ismerőshöz kopogtattunk be. Néhai olaszteleki Kósa Bálint fametsző-festő-grafikus és művészlélek kedves rokonaként, mint a régiségek rajongója, hozzánk is, a szomszédhoz sokszor bekopogtatott

„Rég volt – mondta minapi látogatásunk idején –, eltelt az idő, Zoli bátyám, egészségem megromlott, sajnos, rég tervezett munkámat, egy normál kis székely kapum felújítását sem vagyok képes befejezni.” Mesélt a községközpontról, Csinódról, ahol ő lakik, a hagyományos cserepezés mesterségéről, de leginkább a maga alakította-gazdagította néprajzi és régiséggyűjteményről, melyet 60 éves korában kezdett útjára indítani. Nem felejthetem, hogy mennyire kedvemre valóként őrzöm a gazdag múlthoz, többnyire Nagybaconhoz kapcsolódó frappáns és humoros történeteit. Egyik látogatásom alkalmával elmondta, hogy egy 1813-ban Németországban készített Amati-hegedű az egyik kedvenc szerzeménye, ami azért érdekes, mert tulajdonosa a híres erdővidéki cigányprímás, Czári Géza volt. A hegedűt néhai Máthé Eszter tanítónőtől kapta ajándékba. Csóré volt, Kusztos Vilmos öltöztette fel, játszani is tud rajta, és elárulta, hogy gyűjteményében hangszerek is láthatóak. Mindent gyűjtött. Megvásárolta az öreg naplóvezető néhai Benedek Józsi bácsi néhány szerszámát, de arra nem számított, hogy egy alkalommal rátalál egy olyan baconi hegyes végű cserépre, amelynek durva felére éppen nagyapja karcolta be a nevét égetés előtt, mert történt, hogy ő is már zsenge korában megkezdte a cseréphordást. Mosolyt derít arcunkra egy másik története. Tímár Lujza néni 90 éves korában, miként az szokott történni az idősebb személyeknél, megcsináltatta a koporsóját. De teltek-múltak az évek, és Lujza néni még nem kapta meg a mennyországi behívót, így bárkinek szívesen átadta a kész koporsóját, ha hirtelen temetésre került sor a faluban, meghagyva, hogy igyekezzenek újabbal kicserélni, mert felette is repülnek az esztendők. Szaporodott, már a tízet is meghaladta a kölcsönkért koporsók száma, s Lujza néni csak 104 évesen hagyta el ezt az árnyékvilágot.

Bartha József vállalkozó

Kincses tarisznya minden település,

csak ne kellene mindent futva megoldani. Hónapok múltán ért utol a hír, hogy Incze Géza bátyánk is szeretne a Háromszék napilapnak életéről, a nagybaconi nyugdíjas körről mesélni. Megkerestük, kezet szorítottunk, de mert ebben a rohanó világban a faluriporternek is futnia kell, abban egyeztünk meg, hogy mondja tollba meséjét Vargyason élő unokájának, s majd eljövünk érte. De mert Mesélő falvaink sorozatunk nagyon is itthoni téma, kiderítettük, hogy a szárazajtai „tagbéli” Inczéken keresztül, mert Géza bátyánk gyökerei is oda valók, nagy hirtelen atyafiságba kerültünk...

Nem csak az idősek gondolnak a vesző múltra, hanem a fiatalok is, akik a község művelődési életében is aktívan részt vesznek. Dimény Olga pedagógushoz kopogtattunk be, aki a helybeli Pásztortűz Hagyományőrző Egyesület vezetőjeként szintén csodálatra méltóan gazdag, fotókkal igazolt régiséggyűjtemény tulajdonosa, s akárcsak kollégája, Mihály Réka a Benedek Elek Egyesület képviseletében, jelentős közművelődési munkát végez, jelenleg is három iskoláskorú néptánccsoport vezetője. Ottjártunkkor éppen a hősök napi ünnepségre készültek, s utána a pünkösdi ünnepi műsorra.

Nagy István Csongor polgármester

Mesélő falvaink sorozatunkban hadd emlékezzünk meg Nagybacon község néhány elhunyt jeles személyiségéről is. Itt született és a helybeli temetőben nyugszik Konsza Samu (1887–1971) Mikó-kollégiumi tanár, néprajzi gyűjtő, a Háromszéki magyar népköltészet című gyűjtemény (1957) szerkesztője. Baconi Incze családból származik és itt is született B. Incze Máté (1679–1742) külföldön tanult kolozsvári pap tanár, B. Incze Sámuel (1715–1770) református lelkész, író, a kőrösfői templom építtetője. Ebből a családból származik B. Incze István (1721–1776) pap tanár és filozófus, valamint B. Incze Mihály (1723–1795) külföldön tanult kolozsvári református esperes. Baconinak írta magát B. Baló Menyhért (mh. 1662) külföldet járt pap, tanár, egyházi író és Bardocz Márton (1816–1867) szabadságharcos honvédszázados. Itt ringatták bölcsőjét Baló József (1860–1916) pedagógus, egyetemi tanár, tankönyvíró és irodalomtörténésznek. Nagybaconi előnevet használt, hisz idevaló családból származott Nagybaconi Nagy Vilmos (1884–1976) vezérezredes, Magyarország honvédelmi minisztere, katonai szakíró. Emléktáblája az említett református kultúrház homlokfalán látható.

Ennek a településnek volt református lelkipásztora Nagy Elek (1886–1957), a református kultúrház építtetője, az Országos Magyar Párt alelnöke, a volt totalitárius rezsim üldözöttje.

Az önkormányzatnál

A mesélő múlt mellett hadd álljon itt néhány hír kimondottan a községközpont Nagyaconról, melyet az önkormányzatnál jegyeztük le. Az csak természetes, hogy folytatják a helyi infrastruktúra-fejlesztés minden munkálatát, ami elengedhetetlen az egész terjedelmes övezetet igazgató önkormányzat számára. Az ivóvízhálózat a községközponton kívül kiterjed az aránylag közel fekvő Kisbacon területére is. Bizonyára minden olvasónk tudja, hogy Bacon községhez tartozik még Magyarhermány, Szárazajta és a tisztes távolságban elhelyezkedő Uzonkafürdő is. Látogatásunk idején a baconi önkormányzat munkacsoportja befejezte a tavaszi nagytakarítást Uzonkafürdőn. További riportútjaink során alkalmat kerítünk arra is, hogy olvasóink rápillantást nyerhessenek a felsorolt településeken jegyezhető előrelé­pésekre.

A községközpontban az ivóvízhálózattal párhuzamosan helyezték el a szennyvízvezetéket is. Néhány helyen még változtatásokat kell eszközölni, de – mint mondták – az talán önerőből is kivitelezhető. Készen van a vízmentére megépített szennyvízderítő állomás is, s befejezés előtt áll az aszfaltos utcahálózaton a gyalogjárók, vízlefolyók kialakítása.