A majális a kultúrotthon udvarán szombaton délelőtt tízkor szabadtéri zenével kezdődik, István Ildikó és barátai két alkalommal – a kora déli és délutáni órákban – népzenével szórakoztatják az érdeklődőket, este pedig a Fortuna együttes zenéjére éjszakába nyúló bálra kerül sor. Közben helyi és erdővidéki termelők és kézművesek által kínált portékákból lehet vásárolni, helyben készült ételekből falatozni.

Akácsos Zsolt fő szervező arra számít, sok érdeklődő lesz. Azért derűlátó, mert úgy érzi, a program jóformán mindenkit megszólít. Az idősebbek már csak azért is kimennek, mert a valaha tartott majálisozás sokakban ébreszt nosztalgiát. Hosszú időn át az volt a hagyomány, hogy május első hétvégéjén összegyűlt a falu s közösen örvendtek a jó időnek. Ők is szerették volna, ha a megszokott időben tarthatták volna a bált, de akkor éppen választás zajlott, aztán a mögöttünk hagyott hétvégén a Szent György Napok jelentettek túl nagy konkurenciát.

A tavaszi vásár – friss sajtot és egyéb tejterméket kínálók mellett zöldségárusok és otthont díszítő termékeikkel kézművesek is bejelentkeztek – a frisset és érdekeset keresőknek, a gyerekprogramok pedig a családosoknak lehetnek vonzóak, a fiatalokat az esti buli csábíthatja. S minden bizonnyal szép számban akadnak olyanok is, akik a tájmúzeum létrejöttéhez szeretnének hozzájárulni.

Akácsos Zsolt a 2010-ben elhunyt Tana Annamária könyvtárossal már egyszer „nekifutott” a tájmúzeum-alapításnak, és gyűlt is ideiglenesen a könyvtárban elhelyezett, kiállításra érdemes anyag. Csakhogy a 2010-es árvíz a régi tanácsépületben is nagy kárt tett, így új önkormányzati székhelynek a könyvtár épületét szemelte ki a vezetőség, ezért az összegyűlt anyagot dobozolni kellett. Ez szinte mind megvan. Szinte, mert legnagyobb értéküknek, az őslénytani maradványnak számító őstulokszarvnak valahogy lába kelt akkor.

A gyűjtemény közönség elé tárására új esély nyílt, amikor a helyi önkormányzat az ügy mellé állóknak haszonbérbe adta az örökös nélkül elhunyt Németh Vilmika nénitől megörökölt házat. A Tana utca elején található, építészetileg is szép, két szobás, nagy előszobás, konyhával, fürdővel és kamrával ellátott ház jól karban volt tartva, egyelőre javítására nem kell sokat fordítani. Legjelentősebb munka a cserépforgatás és -pótlás, valamint a telek körbekerítése lenne, de azt kalákában megoldják. Biztosan sokan elmennek majd kalákázni, mert szép a környezet, az udvaron bográcsozni lehet, jó lesz a hangulat – vélte Akácsos Zsolt.

A szobákba a falusi élettel kapcsolatos több száz háztartási tárgy kerül – köztük bútor, evőeszköz, szőttes, ruházat –, a csűrben a nagyon régi tűzoltókocsit, a szerszámokat, a nemrégiben Pál András bácsitól kapott ráfos szekeret és a nagyon értékes, 1848-ból származó, fából készült nyerget helyezik el. „Azt szeretnénk, az ember ne azt érezze, hogy tájmúzeumba, hanem rendeltetésszerűen használt és belakott házba lépett. A konyhában lássa azokat az eszközöket, amelyekkel egykor főztek és ettek, mi került a szekrénybe, mi került a polcra, miként volt berendezve a hálószoba és mivel díszítették a házat. Némi átalakítás után még a padlást is úgy rendeznénk be, hogy annak rendeltetése legyen. A következő hetekben a múzeumi tevékenység fenntartását segítő egyesületet is bejegyeztetünk, a hivatalos ügyintézés már elindult” – mondotta Akácsos Zsolt.

A majális bevételéből a javításhoz szükségeseket, valamint azokat az alapanyagokat vásárolnák meg, melyek a fatárgyak konzerválásához kellenek. A tájmúzeum avatójára a július 4–6-ra tervezett falunapok utolsó napján, az istentiszteletet követően kerül sor.