Megdöbbentő, de e nézet, hogy a másként gondolkodók – egyáltalán a gondolkodók, a mérlegelők, a bírálatot megfogalmazók – félreállítandók, ma is időszerű. Ezt vallja ugyanis az AUR politikusainak jó része, élükön az elnökválasztás második fordulójába bekerülő George Simion pártelnökkel. A párt első alelnöke, Marius Lulea is megfenyegette a nekik nem tetsző újságírókat, ígérvén, hogy ők majd a sajtó háza táján is rendet tesznek. Simion ennél tovább megy:  „aggodalmat” színlelve az ellentábor – „az állítólagosan műveltek, civilizáltak, európaiak” – hangadóinak üzeni, hogy elnökként egyenként foglalkozik majd velük. Alattomos módon közzétett egy olyan, titokban rögzített videót, amelyen irodájában alpári hangnemben ostorozza, megalázza az őt tévévitára hívó Digi24 hírtelevízió csapatát.

E teljes mértékben elfogadhatatlan, hamisítatlan futballhuligánra utaló vad stílus arra mégis jó, hogy ismételten láthatóvá tegye, miként képzeli el a jövőt ez a felnövekvő, szélsőséges politikai csoportosulás. Amelynek további erősödését egyértelműen meg kell állítani, hiszen Simionék, mindazok, akik most nézeteiket harsogják, ordítják, az újabb erőszaktól, a tettlegességtől sem riadnak majd vissza. És ezt nemcsak az úzvölgyi temetőfoglalásuk bizonyítja, hanem Simion, illetve híveinek hasonló cselekedetei, hanghordozásuk, agresszivitásuk. Hiszen az elmúlt években e szélsőségesek meghatározó eleme volt az erőszak, efféle embert, efféle embereket és nézeteket támogatni bűn.

Míg tehát a kilencvenes években a felhergeltek, a megvezetettek botokkal próbáltak érvényt szerezni nézeteiknek, ma ugyanez képsorok, álságos, uszító üzenetek révén történik a virtuális térben. Husáng helyett hazug szavakkal ütnek, e mostani bányászjárás erőszakos videóüzenetek segédletével zajlik. Ám az uszító gondolatok lényege ugyanaz, mint harmincöt évvel ezelőtt: pusztuljanak mindazok, akik nem értenek velünk egyet, nem tűrjük az ellenünk szólókat! Mindez ráadásul túlhevített nemzeti érzelmekkel és a jólét ígéretével fűszerezett, nem véletlen, hogy ezt az irányt nem csupán egy elvhű, radikális sereg követi, hanem nélkülöző, nehezen élő emberek százezrei is felkarolják e megvezető, hamis ideológiát.

E fenyegető tömeg szavazatokkal legyőzhető. Ám ehhez minden voksra szükség van, s így nem csak az úzvölgyi temetőtiprók, a zsigeri magyargyűlölők és fő vezérük, George Simion utasíthatók el, hanem e szavazatok a legújabb, az emberi méltóságot és létezést fenyegető diktatúra hirdetői ellen is szólnak. Vasárnap tehát csak és kizárólag Nicuşor Dant lehet és kell választani. Más lehetőség nincs.

Bányászok Bukarestben 1991. szeptember 27-én. Fotó: Agerpres / Sorin Lupsa / Arhiva istorică